Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
ság ontotta a kurucokat. A bátor és vakmerő tábornok kiegészítette egységeit és november 11-én az erős bástyákkal és mély sáncárokkal védett Simontor’nyát rohamozta meg, amelyet „vérrel’’ foglalt el. A tábornok Simontomyáról a Sió partján vonult végig a Balaton felé. Megerősíti Ozorát, a korszerűtlen hídvégi palánk helyett erős sáncokat építtet. Botytyán felismerte Hidvég stratégiai jelentőségét. Az átkelőhelynek kuruc kézben való megtartása fontossá vált, Hidvég különben a Sió vonalban csak egyike volt azon erődítményeknek, amelynek az volt a feladatuk, hogy Székesfehérvár és Buda irányában akadályozzák meg a labanc csapatok mozgását. Fokon (Siófok) Bottyán parancsára ugyancsak erős sáncokat emeltek. A Sió berek természetes védelmi erejét fokozni kellett. De la Riviere francia hadmérnök tervei alapján erős földsáncokat emeltek Hidvégen, Fokon. Az erődítményekbe gyalogos katonákat, hajdúkat helyeztek.“ Hidvég ettől az időtől kezdve a kuruc szabadságharcban kiemelkedő helyet foglalt el. A hajdúk kitartóan védelmezték a rájuk bízott sáncot, sőt gyakran vakmerő portyákra is vállalkoztak. Amíg a kurucok csillaga fennragyogott, a Sióvonalban tartósan ellenség nem vetette meg lábát. Rabutin osztrák hadvezér 1707-ben Simontomyát, a Sió vonal legerősebb várát vette ostrom alá. Az ostrom alkalmával a labanc sereg egy része a hídvégi és foki sáncokat tartotta szemmel, de a sikertelen simcntcrnyai ostrom után a hídvégi sánc megrohanására nem került sor. Amikor a labanc rácok Palota (Várpalota) városát ostromolták és felgyújtották, a hídvégi és foki hajdúk kaptak parancsot, hogy a fosztogató labancokat támadják meg.37 Még ugyanebben az évben, az igali veszedelem miatt, a foki és hidvégi sereget annak a földnek' nagyobb őrzésére rendelték. Eszterházy Antal kuruc generális utasította1 a kuruc alvezérekety hogy az egész Balaton mentén lévő végházakra és sáncokra a rácok miatt erős vigyázással legyenek.“ Hidvégre pedig Szekeres István ezredéből szakállas puskákat vigyenek az ottani őrség megerősítése érdekében.39 Október 2-án Béri Balogh Ádám somogyi egységeit a Rábaközbe rendelték, de a Sió vonal fontossága miatt a foki és hídvégi sáncokba továbbra is megfelelő számú őrséget hagytak.“ A következő év januárjában a kuruc háborúk alatt mindvégig labanc Székesfehérvár ellen szervezték a Sió vonal katonáit. Azonban a kíméletlen idő miatt a hadműveleteket nem tudták volna sikeresen végrehajtani, így Béri Balog Ádám parancsára a hídvégiek a földsóncokat javították.'1 A dunántúli kuruc főparancsnokság úgy döntött, hogy a hidvégi sáncokat is Béri Balog Ádám brigadéros parancsnoksága alá helyezi. Szekeres István, akinek a székesfehérvári blokád fenntartása volt a feladata, a parancsnoksága alatt álló companiákat nem akarta Balogh Ádámnak átadni. 1708. január 9-én Eszterházy Antal kemény hangú levélben utasította Szekeres Istvánt, hogy bizonyos compániákal, közülük a hídvégit is átadja.“ Január 21-én a hidvégi hajdúkat Palotára 12
