Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Demter Zsófia: "A magyar arisztokrácia demokratája". Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében
„A MAGYAR ARISZTOKRACIA DEMOKRATAJA” 89 A szobor elhelyezéséről kellett még rendelkezni, hiszen két helyszín, a Megyeháza előtti tér és a Széchenyi utca torkolata került szóba. Az előbbi helyen olcsóbb, az utóbbin viszont drágább volt a szobor helyének kiképzése, hiszen a nyitott csatornát itt le kellett fedni. Az ügyvitelre létrehozott szoborbizottmány lemondott a drágább lehetőségről, bár hangoztatták, hogy ez városrendezési szempontból is üdvös lenne.13 A szoborállítás ügyét ekkor a Széchenyi utca lakói segítették meg azzal, hogy vállalták a csatorna lefedését, illetve a város vállalta az új út lekövezését.14 Az így kialakított helyszínen 1865. augusztus 14-én helyezték el az alapkövet (benne a szoborállítással foglalkozó Emlékiratot), melyet az 1861-ben alakult új kaszinó elnöke, s egyben a szoborbizottmány elnöke Splény Henrik avatott.15 Az országos lapok is (az említendők mellett a Magyar Világ, a Sürgöny és a Pester Lloyd16) nagy szimpátiával tudósítottak az eseményről. A Magyarország és a Nagy Világ képet közölt arról a pillanatról, amikor „Zichy Jenő mint szoborbizottmányi elnök megnyitó beszéde közben a leplek lefoszolván, a nemes érczalak először tárult fel a sok ezerre menő közönség szeme előtt.”17 A Fővárosi Lapok a „költői ünnep” hívására Fehérvárra utazók benyomásait örökítette meg. Pestről már az ünnep előestéjén elutaztak a Kisfaludy Társaság, az Akadémia és a Nemzeti Színház küldöttei, míg a hivatalos delegáltak vasárnap reggel érkeztek.18 A Pesti Napló tudósítója azt is megjegyzi, hogy a vasárnapi vonat „rekord hosszúságú” volt és két mozdony húzta.19 Fekete János, a kaszinó majd a Vörösmarty Kör könyvtárosa, aki a szobor leleplezésének emlékfüzetét írta és a szobor történetét az ünnepségen bemutatta, megjegyzi, hogy míg az országgyűlés alsóháza 33 küldöttel jelent meg, addig a felsőházat csupán egy megyei arisztokrata, a szobor javára egyébként is adakozó és a szoborállítás folyamatában részt vevő gróf Zichy Ödön képviselte.20 A ciszterci templomban tartott ünnepi mise után a vendégek immár a helyi szervezőkkel és a rendezőkkel az érdeklődők népes sorfala között a tér belvárosi torkolatában felállított diadalkapun érkeztek a szoborhoz. A fehér lepellel takart szobor mellett két díszsátorban foglaltak helyet az irodalmi élet, a család és az országgyűlés küldöttei. Egyleti elnökként Zichy Jenő a „magyar érzelmek lelkesült dalnokát”, Vörösmartyt méltatta, miközben a Szózat hangjaira ágyúdörgés közben hullott le a lepel a szoborról. Fekete János jegyző a szobor keletkezését elmondva Zichy Jenő kezdeményezését emelte ki.21 A szoborállítás alkalmára meghirdetett verspályázat díjnyertes költeményeit elszavalták (a második díjat nyert Nyilas Samuét Boross Mihály, míg az első díjasét Egressy Gábor mondta el). A művek díjazására szolgáló 40 aranyat a fehérvári hölgyek gyűjtötték össze.22 A Fővárosi Lapok már 1866. május 8-án közölte az Udvardy Géza (fehérvári születésű költő) tollából született 30 arannyal jutalmazott első díjas emlékverset, mely az emlékoszlopra utal:
