Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Demter Zsófia: "A magyar arisztokrácia demokratája". Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében
,A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA DEMOKRATÁJA’ 85 Demeter Zsófia „A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA DEMOKRATÁJA'” ZICHY JENŐ SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS ÉLETÉBEN Gróf Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében otthonosan mozgott, hiszen a Ciszterci Gimnázium egykori tanulójaként ifjan, 23 évesen már tekintélyes kezdeményezőként jelent meg a Vörösmarty-szobor állítása kapcsán. Kezdeményező és szervező szerepét mindvégig megtartotta, arisztokrata mecénásként tekintélyes összegeket költött magánvagyonából közcélokra, jellemzően nemzeti iparpártoló, kulturális, jóléti és karitatív célú beruházásokra. Zichy Jenő gróf ebből a szempontból azonban mind társadalmi osztálya, mind mecénásságáról közismert, kiterjedt családja köréből messze kiemelkedett, legnagyobb, legjelentősebb kezdeményezései - köztük több fehérvári - előzetes csatározásaiban, majd a kivitelezés fáradságos és költséges folyamatában, illetve a tanulságok levonásában is teljes energiával vett részt. Kiemelkedő ebből a szempontból az első fehérvári világi köztéri alkotás, a Vörösmarty-szobor felállítása, illetve az országos kiállítás és az állandó színház ügye, hiszen mindegyiket követte újabb alkotás: a szobrot a Vörösmarty Kör, a fehérvári országos kiállítást a millenniumi kiállítás, az állandó színház felépítését pedig a színügyet pártoló társaság és a részvénytársaság létrehozása. Ezekből az ügyekből az is kiviláglik, hogy Zichy tevékenysége abban is eltér arisztokrata társaiétól, hogy nemcsak az induláskor, a kezdeti lelkesedés és nagylelkű adakozás idején áll egy-egy kezdeményezés mellett, hanem éppen már a bajok, a nehéz idők, a pénzszűke idején veti igazán bele magát a mindennapos munkába, akkor tehát, amikor igazán szükség van magánvagyonára és társadalmi összeköttetéseire. Mindkettőt számolatlanul méri, s nem kíméli saját erejét sem. Fehérvári otthonosságát persze az alapozta meg, hogy a család szentmihályi ága tagjaként Fejér megyei birtokos (Sárszentmihály, Zichyfalva, Kishörcsök, Kálóz, Felsőszentiván, Szilas-Balhás, Pusztaegres), Székesfehérváron házzal bír. A család 1829-ben vásárolta meg a Schmidegg-házat, mely már akkor és azután is2 különböző vendéglősök és szállodások kezén bérleményként működött,3 a szálloda neve Magyar Király lett. Jenő gróf 1860-as hazatérte után többször vállalt itt hivatalt (pl. a Sármelléki járás szolgabírája 1860-ban), illetve képviselőséget (a bodajki kerületben 1861-ben, 1881-84 között és 1901-től haláláig Székesfehérvár képviselője volt). 1880-ig a szentmihályi kúriában és a pesti Szép utcai palotában lakott, kedvelt tartózkodási helye volt a felsőszentiváni kastély. Végleges Pestre költözése után természetesen sokkal kevesebb alkalma volt a fehérvári mindennapi
