Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében

A ZICHY CSALÁD BIRTOKAI FEJÉR MEGYÉBEN

75

Sárszentmijiály—Zichyfalva.

Sárszentmihály - Zichyfalva, Zichy-kastély, képeslap • Szent István Király Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény

Zichy Domonkos Bihar vármegyei birtokai Ödön és Jenő között oszlottak meg. A bihari területek legnagyobb része hegyvidéken feküdt, nagysága 1895-ben meghaladta a 40 000 katasztrális holdat.106

Zichy Edmund halála után Szentmihályt és Kishörcsököt Zichy Jenő örökölte. Érdekesség, hogy a gróf tulajdonjogát apja halála után három évvel, 1897- ben jegyezték be. Sárhatvant Edmund Ödöntől született unokájára, Lászlóra (1876-?) hagyta, aki a birtokot a századelőn eladta Schwarcz Józsefnek.107

A 19. században a család Fejér vármegyei birtokközpontja Sárszentmihály volt, a település uradalmi részét - ahol a grófi család is lakott - Zichyfalvának nevezték. A Zichyek itt két kastéllyal is rendelkeztek. A birtokközpont szerepe a 20. században fokozatosan áttolódott Felsőszentivánra. A sárszentmihályi uradalmat 1931-ben eladták Szterényi József bárónak.108

Zichy Jenő birtokait fia, Rafael (1877-1944) örökölte, területe Fejér vármegyében meghaladta a 13 000, Bihar vármegyében a 20 000 katasztrális holdat.109

Zichy Rafael a háború befejezése előtt, 1944 novemberében meghalt. Az örökségét alkotó mezőgazdasági ingatlanok közül elvették Aba-Felsőszentivánon a kastély melletti 3000 holdas uradalmat, valamint Káloz-Kishörcsökpusztán 1839 katasztrális hold földterületet.

A család somogyi ágának a birtokában Sárkeresztúr-Zichymajor volt, itt Zichy Ödöntől (1874-1967) a földreform során mintegy 1300 katasztrális hold mezőgazdasági ingatlant vettek el.110