Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
A ZICHY CSALÁD BIRTOKAI FEJÉR MEGYÉBEN 73 magyar romantikus kastélyépítészet egyik legnagyszerűbb alkotását, amely sajnos a II. világháborúban jelentős részben elpusztult. A gróf nevéhez köthető Nagylók község létrejötte. Kérelmére Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1872-ben engedélyezte, hogy a Nagy- és Kishantos, Nagy- és Kisiók pusztákból álló adóközségből Nagylók néven új település jöjjön létre.97 A czifferi ág jelentős Somogy vármegyei területekkel gyarapodott, amikor Zichy Nepomuki János 1860-ban megszerezte a lengyeltóti uradalmat. Felesége, Kray Irma (1830-1913) révén, aki a Kray család egyetlen örököse volt, megszerezte a bácskai Topolya uradalmának felét a kastéllyal együtt, a másik felét pedig megvásárolta apósától. Somogy vármegyében Alsóbogáton volt az uradalmi központja az 1850-es években, amelyet még apja, Zichy (IV.) Károly vásárolt. A tekintélyes lengyeltóti uradalmat a bogáti birtok helyett részben csere, részben vétel útján szerezte meg 1860 körül.98 Az uradalom 1895-ben mintegy 10 000 holdon terült el, ekkor Béla nevű fia birtokolta. Zichy Nepomuki János nagylóki birtokrészét unokájára Nádasdy Júliára hagyta, akinek házassága révén a Sennyey család kezére került a terület, míg Zichy Paulai Ferenc birtokát fia, Antal (1859-1921) örökölte. Antalnak nem lévén örököse, ezért húga, Pálffy Miklósné Zichy Margit kapta meg a nagyhörcsöki és nagylóki birtokrészt.99 A házaspárnak nem született gyereke, így örökbe fogadták a nagylángi ágból származó Zichy Györgyöt, aki örökölte a birtokokat. A czifferi ágnak 1928-ban szakadt magva, amikor Zichy Béla utód nélkül elhalálozott. 1.C Szentmihályi ág Zichy (Ili.) Ferenc első feleségének elvesztése után, közel 60 évesen 1807- ben ismét megnősült. A házasságból három fiú született: Domonkos100 (1808-1879), Eugén101 (1809-1848) - aki később az Ödön nevet használta - és Edmund102 (1811-1894). A gróf 1812-ben bekövetkezett halála után a három fiú a következő birtokrészeket örökölte: Kálóz, Szentmihály, Szentiván, Kis- és Nagyhörcsök, Hatvan, Vám; Tolna vármegyéből Muth (Felsőireg része); Veszprém vármegyéből Kajár, valamint Somogy vármegyéből Surd, Gyékényes és Zákány. Az árvák birtokainak kezelését gyámatyaként Cziráky Antal Mózes (1772-1852), a későbbi főispán vállalta magára.103 A testvérek között a nagykorúság elérése után a Fejér vármegyei birtokállomány a következőképpen oszlott meg: Domonkos Felsőszentivánt, Ödön (Eugén) Kálozt, Edmund Szentmihályt és Vámpusztát kapta. A vármegyén túl Zichy Domonkos tulajdonában volt a kajári és szilasbalhási birtokrész, Muthpuszta, valamint a Somogy vármegyei birtokok, továbbá jelentős területeket szerzett Bihar vármegye hegyvidéki részén.
