Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bödő István: A Zichy-család birtokai Fejér megyében
A ZICHY CSALÁD BIRTOKAI FEJÉR MEGYÉBEN 69 Zichy Nepomuki János 1916-ban bekövetkezett halála után Zichy újfalu77 megosztva két fia, István Ferenc (1865-1921) és Kázmér (1868-1955) tulajdonába került. István Ferenc Péchy Margittal kötött házassága révén Borsod vármegyei birtokhoz is jutott (Tibolddaróc), amelyet fiára, János Istvánra (1895-1972) hagyott. Zichy Kázmér a zichyújfalui birtokrészét megosztotta fiával, Endrével (1899-1980).78 1925-ben a következőképp alakultak a birtokviszonyok: Seregélyes-Zichyújfaluban Zichy János Istvánnak 2255 (Flippolitpuszta és Lászlómajor), Zichy Kázmérnak 1330, Zichy Endrének 1482 katasztrális hold birtoka volt. Zichy János István nevén volt még a tibolddaróci uradalom, mintegy 1800 holdas területével.79 Az 1930-as években mindhármuk zichyújfalui birtokrészét az Elek testvérek bérelték.80 Zichy János István 1934-ben 690 000 pengőért megvásárolta a nagylángi Zichy János tulajdonában álló, Mórhoz tartozó tímárpusztai uradalmat.81 A II. világháborút követő földbirtokrendezés során Zichy János Istvántól Móron 2800, Zichy Kázmértól és Endrétől Seregélyesen 2200 hold földet vettek igénybe.82 Seregélyes A település klasszicista stílusú kastélyát Zichy (V.) Ferenc építtette 1821-22-ben. Apja örökségeként Zichy Lipót a seregélyesi uradalmat kapta, valamint még Bihar (Flosszúpályi) és Hajdú (Tetétlen) vármegyében voltak birtokai. 1869-ben bekövetkezett halála után legidősebb fia, Sándor (1843-1881) örökölte Seregélyest, legkisebb fia, Géza83 (1849-1924) a Hajdú és Bihar vármegyei birtokokat Seregélyes, Zichy-kastély, képeslap • Szent István Király Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény
