Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
44 A „ZICHY-EXPEDÍCIÓ” tudósokkal értekezett. Amíg ő az útvonalat tervezte, tudós útitársai 1897 második felétől Oroszország és Finnország múzeumaiban tanulmányozták a magyarokkal rokon népek népvándorláskori anyagait.178 Az első két úthoz hasonlóan a harmadiknak is nagy érdeme, hogy komplex módon, több tudományág bevonásával kívánta megismerni a magyarok vándorlásának történetét. Posta Béla feladata elsősorban a múzeumok régészeti leleteinek a hazai leletekkel való összevetése volt, csak másodrendű kérdésként tekintettek az ásatások végzésére. Jankó János megbízása a hazai és oroszországi ősfoglalkozások hasonlóságainak kutatására, illetve az osztják-magyar nyelvrokonság tárgyi analógiáinak megismerésére szólt. Pápay József nyelvész egyrészt a magyar és a török-tatár népek (csuvas, baskír) nyelvének összehasonlítására, másrészt az északi osztják nyelvjárások tanulmányozására, valamint a Re-guly Antal által hátrahagyott osztják gyűjtés megfejtésére vállalkozott.179 Az expedíció tagjai 1898 tavaszán találkoztak Tbilisziben, ahova már a gróffal tartott Csíki Ernő zoológus, egy állatpreparátor, Roslapil Károly magaslaki erdész, a gróf lovásza és inasa, illetve báró Bánhidy.180 Utóbbi minden bizonnyal a bárói család Antal nevű tagja (1850-1929).181 A tbiliszi találkozó azonban főként az ellentéteket hozta felszínre, mivel Zichy grandiózus terveiben Ázsia nagy részének bejárása szerepelt, a tudósok pedig tapasztalataikra támaszkodva az Ural-hegység és az Ob-folyó környékén kívánták folytatni kutatásaikat.182 Céljaik helyességéről - nagy viszályok, önmegtartóztatás, a „nagyot akaró, ... az alapos [tudományos] munkát nem ismerő” gróf szeszélyeiből eredő megaláztatások183 közepette - sikerült meggyőzni Zichyt, aki végül korábbi szilárd felfogásának megváltoztatására is kész volt. A török-tatár párhuzamok erőltetett kutatása helyett beleegyezett a finnugor emlékek feltárásába, így gyakorlatilag azt a célt szolgálták a kutatások, ami ellen az egész expedíció indult.184 Ennek köszönhetően a többnyire külön utakon járó kutatók jelentős eredményeket értek el 1898- 99-ben, amelyeket a századfordulón Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása címmel önálló kötetekben közöltek. Intarziás elöltöltős pisztoly a Zichy-gyűjteményből, Kaukázus • Néprajzi Múzeum, Ázsia-gyűjtemény Fotó: Gelencsér Ferenc
