Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)

Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"

ZICHY JENŐ A RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI EGYLET IGAZGATÓSÁGÁBAN 33 helyet kapott, és az egylet első kiállítása végül 1878-ban, felolvasással egybe­kötve valósult meg a Vörösmarty Kör nagytermében.110 A tárlaton bemutatták az egylet összes régiségét, illetve egyes tagjai, így Pauer János, Szőgyény- Marich Lászlóné, Sárközy Kálmán és Zichy Jenő gróf saját műkincseik köz­szemlére tételével járultak hozzá a rendezvény nagy sikeréhez."1 A közben eltelt két év során Zichy azon javaslata körül folyt vita, hogy a Vörösmarty Kör és az egylet egyesüljön-e, s hogy így erősebbé tudna-e válni. Indítványát az­zal nyomatékosította, hogy az egyesülés esetén 3000 darabos könyvtárát, és egy elhunyt barátja valamely fehérvári egyesületnek szánt értékes képgyűj­teményét az új egyletnek ajándékozná. A kecsegtető ajánlatok ellenére az egylet az önállóság mellett döntött."2 A gyűjtési felhívásoknak is köszönhető, hogy a régiségtár szépen gyarapo­dott. Az adományozók között megtalálhatók a megyei arisztokrácia és földbir­tokos társadalom tagjai, egyházi személyek és a fehérvári közélet jeles tagjai is. Természetesen Zichy Jenő sem maradhatott ki az adományozók közül. Ő fő­ként a családi gyűjteménybe nem illő néprajzi tárgyakkal és régészeti leletekkel gazdagította a régiségtárat, amely az egyesületi elnök és főispán Szőgyény-Ma­­rich László jóvoltából ekkoriban a Vármegyeházán kapott helyet. Méltó helyen rendezett újabb kiállításokra - ahogy azt országos jelentőségű eseményeknél is gyakran megtette - Zichy Jenő a továbbiakban is kölcsönözte műkincseit."3 Az 1880-as évek közepétől 1892-ig a „csendes hanyatlás” jellemezte a tör­ténelmi és régészeti egyletet."4 Feltámasztásában Zichy Jenőnek jutott a ve­zető szerep. A választmány mellett a tiszteletbeli tagok közé is megválasztott grófot"5 elsősorban a honfoglalás ezeréves jubileumának méltó megünnep­lése iránti elkötelezettség hajtotta. Az egylet 1892 augusztusi választmányi gyűlésén úgy fogalmazott, hogy a közelgő évfordulóra ,,nagyon örvendetes dolog volna megállapíthatni... nemzetünk eredetét származását"."6 Ennek ér­dekében Fejér megyében is temetőkben folytatandó régészeti ásatások meg­szervezését javasolta. Az egylet meghívására 1892 szeptemberében Székesfe­hérvárra érkezett az Országos Régészeti és Embertani Társulat, amely a vár­­megyeházán tartotta ünnepi ülését."7 Tagjai és Fejér megyei kollégáik ezután a megye különböző területein kirándulásokon és régészeti ásatásokon vettek részt, ahol az őskori és római kori leletek mellett becses honfoglalás-kori lelő­helyeken (Őrhalom, Demkó-hegy) is eredményesen kutattak.118 Zichy Jenő további egyletbeli szervező munkásságáról nem tanúskodnak a források. Az egylet ezután hanyatlásnak indult, hogy majd két évtized múl­tán újjáalakuljon, immár Múzeumegyesületként. Az új Múzeumegyesület, és majdan a Múzeum azokon a szilárd alapokon - régiséggyűjtemény, jelentős publikációs tevékenység, stb. - született meg, amelyek megteremtésében Hattyuffy Dezső titkár és régiségtár őr, König Mór és Károly János alelnökök és mások mellett Zichy Jenő is vezető szerepet vállalt.

Next

/
Thumbnails
Contents