Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Rusvai Julianna: Zichy Jenő, a tudományos kutatások támogatója
ZICHY JENŐ, A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK TÁMOGATÓJA 167 Rusvai Julianna ZICHY JENŐ, A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK TÁMOGATÓJA Zichy Jenő gróf korának tekintélyes vagyonnal rendelkező, közismert, tudományos érdeklődésű, nagy befolyású alakja. Még húszéves sem volt, amikor Széchenyi István fiaival, Bélával és Ödönnel kedvtelésből bejárták a Kaukázus vidékeit. Feltehetően ez az élmény is közrejátszott későbbi kutatóútjainak szervezésében. E tanulmányban a III. Zichy-expedíció körülményeit, részleteit vizsgálom, különös tekintettel az elért eredményekre és Zichy tudománypártoló tevékenységére.1 A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában őrzött Pápay-hagyatékban2 a III. Zichy-expedícióval kapcsolatban is igen figyelemre méltó anyag található. Nem véletlen, hiszen Pápay József - a későbbi debreceni nyelvészprofesszor - ennek a kutatóútnak a résztvevőjeként juthatott el az osztjákokhoz, ahol vesződséges munka árán sikerült megfejtenie a Reguly Antal által lejegyzett hősénekeket. Az expedícióra vonatkozóan érdekes adatokat találhatunk Pápay levelezésében, naplóiban, valamint a többi résztvevő kiadott visszaemlékezéseiben és a korabeli sajtó írásaiban. Munkámban elsősorban ezeket a forrásokat használtam fel. Természetesen meghatározott céllal indult Zichy Jenő valamennyi expedíciója, ha azok tudományos megalapozottsága olykor vitatható is. 1895-ben és 1896-ban szervezte a gróf első két tudományos útját a Kaukázusba. Értékes régészeti és néprajzi anyaggal tért haza a kutatócsoport, mégis kiábrándulás és csalódottság fogadta az eredményeket. A tájékozatlan hazai közönség a honfoglalás előtti korra vonatkozó írásos emlékek és rég elszakadt magyar törzsek megtalálásában reménykedett. Szinte azonnal megindult a támadás a gróf ellen, különösen éles bírálatokat kapott a sajtóban Herman Ottónak, a nagy tekintélyű néprajztudósnak a tollából, aki azzal vádolta, hogy saját nemzetsége gyökereinek feltárására használta fel az utazást. Kimutatta, hogy Cserkeszföld - ahol megtalálni vélte őket - azaz Zichia vagy Szikhia örmény eredetű elnevezés, és így semmi köze sem lehet a Zichyek nevéhez. A Gróf Zichy Jenő útazásai Kaukázusban című cikkében bírálja a második expedíció eredményeit, s úgy véli közéleti tevékenysége miatt Zichy „a köznek kedves embere”,3 a tudomány területén azonban amatőr. Az gyűjtemény értékes voltát mindezek ellenére Herman is elismerte. A gróf az első két expedíció néprajzi és régészeti anyagának földolgozására Jankó János néprajzkutatót és Posta Béla régészt kérte föl, annak ellenére, hogy ők nem voltak résztvevői ezeknek a kutatóutaknak. így keletkezett az a
