Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bányai Balázs: Szenvedély és reprezentáció. Zichy Jenő gróf vadászatai és kastélyai
i6o A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN menni és semmi szükség, hogy... Tifliszben lődörögjön, Goriban várat nézzen, Aténiben vadásszon, s erre e/kö/tse a másik 100 rubelt. ...” 121 Zichy útja végül hosszas megbeszélések és viták után elvált a tudományterületük felé forduló tudósokétól, így ők munkájukra koncentrálhattak, Zichy pedig a saját tempójában belátása szerint folytathatta az utat a fent már említett Mongólia és Kína felé. Az expedíciót finanszírozó gróf első ismert levele már a Kína felé vezető úton, néhány héttel később, Irkutskban kelt 1898 augusztusában. Ebben addigi vadászatairól és mások mellett az Altáj-hegység vadállományáról is beszámolt: „holnapután leszünk a Baikalon, azon átszállva, Urga chinai városban állunk még vagy 2-3 napig és onnét indulunk neki a nagy Góbi-sivatagnak. ... Pekingbe, úgy remélem, október első napjaiban fogok érkezhetni...-itt egy párszor vadásztam, de eredménytelenül. Hát ha a kaukázusi őzbakok nagyszerűeknek tűntek föl 4 éve, úgy most azt mondhatom, hogy sokkal különbek még az uráliak - és mindezeknél különbek a délszibériai Altáy-hegységbeliek. Ilyenről fogalmam nem volt, egy őzbak súlya 80-100 kiló, agancsa pedig mindjárt az első évben (úgy mondják) legalább is hatos, hozok mindegyik fajtából vagy 4-5 példányt haza, - az uráliakból az egész fejet preparáltattam ki. Az állat különben absolute olyan, mint a miénk, csak hogy jóval magasabb és testesebb, olyan ez mint egy igen nagy dámszarvas! Agancsa szép sötétgyöngyözött mindvégig - szóval remek. A szarvas itt az Altáy hegységen (Dél-Szibéria) a cervus Canadensis válfaja, Moral, vagy Maral: kolosszális állat, óriási, de nem szép agancsokkal, világos színű, nincsen koronája és nincsen gyöngyözve egy cseppet sem! Különben olyan, mint az amerikai vápiti, azt hiszem ugyanaz: te-Zichy Jenőt nyilazni tanítják a mongolok, 1898, Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása című könyvből (VI. kötet)
