Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bányai Balázs: Szenvedély és reprezentáció. Zichy Jenő gróf vadászatai és kastélyai
SZENVEDÉLY ÉS REPREZENTÁCIÓ 153 golyója. A lövés azonban nem a legjobban sikerült és a bak meg-megrogyva rohant egy völgybe, a hol az erdőtiszt - utolérve őt - egy kegyelemlövéssel leterítette. ... A két bak agancsa most a magaslaki »atrium«-ot díszíti.” A vadászat mellett a környékre jellemző időjárás leírása is ránk maradt. A nyár ellenére a „kis társaságot a rossz idő a kastélyhoz köti. ... Most meleg ruhákba burkolódzva a folyosóról nézik a széltől űzött köd szeszélyes játékát. De ez tulajdonképpen felhő; ... Egyik felhőtömeg a másikat éri, ... Egy pillanatra kitisztul előttünk s aztán megint alig látunk tíz lépésnyire.” A rossz idő elmúltával Zichy és fehérvári társasága elhagyta Magaslakot, és ezúttal is Feketeerdőre - a gróf már említett, de sajnos a kutatások ellenére ismeretlen kastélyába - utazott a cserkészés folytatására. A kastély körüli fennsík és a vadállomány mellett a vadászkastély is változott az 1890-es években. A tudósításokból90 és a Klösz György által készített fotókon is feltűnik a változás a reprezentatív termekben. A korábbihoz képest gazdagodott a trófeagyűjtemény az átrium falain, és amíg a kastély ebédlőjében az évtized elején fehér falak előtt álltak a magyaros bútorok, az évek múltával népi motívumokkal díszített falburkolat került az ajtók közé. A felvételen látható, hogy a mennyezetet is falfestés díszítette. Az újabb képek között látható az ebédlőhöz hasonlóan népies motívumokkal díszített - tehát feltehetően szintén utóbb berendezett, és inkább látványosságként, táncos mulatságok helyszíneként szolgáló - magyar szalon. A gyakoribb tartózkodást és kikapcsolódást szolgálta a kényelmes bútorokkal, eklektikus stílusban kialakított második szalon. A képek alapján kirajzolódik, hogy a külső homlokzattal szemben a kastélybelsőt határozott program mentén alakították ki, melynek vezérfonala a magyar gyár- és kézműipar képességeinek bemutatása és népszerűsítése. Az pedig talán természetes, hogy a nemzeti érzés erősödésének korszakában, amikor több főúri lakóhelyen megjelentek a népi kultúra elemei,91 a népművészet iránt is érdeklődő, mi több, azt támogató ünnepelt hazafi, Zichy gróf is népi motívumokkal díszítette reprezentatív termeinek egy részét. A felkutatott források Felsőszentivánhoz hasonlóan Magaslakot illetően is lehetőséget adnak arra, hogy bemutathassuk, kik vadásztak a birtokon, illetve élvezték a kastély nyújtotta kényelmet. A leggyakoribb vendégek Elek Gusztáv, gróf Lázár Jenő és Wurmbrandt Ferdinánd gróf voltak. A vadászatok további rendszeres résztvevői a teljesség igénye nélkül: Zichy Aladár, István, Ödön és Rafael grófok, Telegdy József szomszéd birtokos és szabadelvű párti országgyűlési képviselő, Eőry Farkas Kálmán, Meszlényi Lajos képviselő, Edelsheim „Poldi”, gróf Bethlen Aladár szomszédos birtokos, Wildburg Aladár báró. Szintén többször találkozunk a már említett Scherer Kamillái, Beöthy Attila, Juricskay Vid, Dezső és Zoltán birtokosok nevével. Ugyancsak többszöri résztvevők voltak a Bihar megyei közigazgatás és bíráskodás
