Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
14 A „ZICHY-EXPEDÍCIÓ Zichy István 1655-ben vett búcsút a vitézi élettől, mivel III. Ferdinánd a pozsonyi magyar kamara elnökévé nevezte ki. Ugyanebben az évben kapta bárói és királyi tanácsosi címét is.17 Tekintélye sokáig az újabb uralkodó, I. Lipót (1657-1705) uralkodása alatt sem csökkent, hiszen Lipót 1661-ben koronaőrré nevezte ki. E cím a törökök elleni háborúk idején komoly munkával, a korona menekítésével és Pozsonyba történő visszaszállításával járt.'8 Az udvar bizalmát eleinte annyira élvezte, hogy a Wesselényi-féle összeesküvés során létrehozott pozsonyi ad hoc bíróság, az úgynevezett iudicium delegatum tagjainak sorába is beválasztották. A testület 1671 áprilisi ülésén - miközben a résztvevőket egy másik bíróság Bécsben halálra ítélte - azt kellett eldönteni, hogy a „bűnösök” vagyonából mekkora rész elvétele legyen még a büntetés a fővesztés mellett. Zichy némi ingadozás után, részben Szelepcsényi György esztergomi érsek és Johann Rottal császári tanácsos nyomására társaihoz hasonlóan a legszigorúbb büntetést, a teljes vagyonelkobzást támogatta.'9 Az udvar szemében még így is megbízhatatlanná vált. Ingadozása mellett szerepe lehetett ebben annak is, hogy Nádasdy Ferenc országbíró pottendorfi elfogását és kastélyának feldúlását követően kamarai elnökként úgy intézkedett, hogy Nádasdy magyar birtokainak lefoglalásakor azokban ne tegyenek kárt, illetve, hogy hivatalaiban a protestáns rendek bizalmát is élvezte.20 Lipót király a következő évben kamarai elnöksége alól is felmentette.21 Az is tény viszont, hogy az összeesküvés „leleplezése” után elkobozták Wesselényi nádor özvegy feleségének birtokát is, amelynek megvételére Zichy már 1668-ban királyi engedélyt kapott. A birtok átvétele húzódott, majd a vagyonelkobzás miatt meghiúsult. A jelentős anyagi kárt egy Nádasdytól elvett birtok Zichynek történő átadásával kárpótolta az udvar.22 Az ekkor már Oroszváron élő Zichy István szolgálatait nem feledték a későbbiekben sem. 1679-ben grófi rangra emelte az uralkodó. 1681-ben megkapta Moson vármegye főispánságát és főajtónálló-mesterré is ugyanekkor nevezték ki.23 1686-ban a Balassa Imrétől elkobzott divényi uradalmat szerezte meg, 1690-ben tárnokmesterré nevezte ki I. Lipót.24 Zichy István 1693- ban hunyt el.25 A SZENTMIHÁLYI ÁG, ZICHY JENŐ IFJÚKORA A birtokszerző unokája, János (1673-1724), korában a grófi nemzetség két fő ágazatra szakadt: a palotaira és az oroszvárira. Az oroszvári ágazat alapítója Zichy Jenő dédapja, gróf Zichy István (1722-1769), császári és királyi kamarás, a Pálffy-ezred kapitánya, Komárom megye főispáni helytartója volt. Fiai idejében tovább osztódott a vagyon, s Zichy Jenő nagyapja, Ferenc (1749-1812) lett a Vedrődi ágazat ura a seregélyesi, cifferi és szentmihályi uradalmakkal.
