Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bányai Balázs: Szenvedély és reprezentáció. Zichy Jenő gróf vadászatai és kastélyai
SZENVEDÉLY ÉS REPREZENTÁCIÓ 141 zonnyal a Zichyek korábbi jogtanácsosának a fia volt. Szintén gyakori vendégnek tekinthető Milán szerb király, és a szerb királyi családdal rokonságban álló id. és ifj. Konstantinovics Vladimir, illetve Sándor.53 A fentiekből az tűnik ki, hogy a felsőszentiváni vadászatokon való részvételnek nem volt feltétele az arisztokrata származás, a politikai egyetértés, sőt valószínűleg még a földbirtokosi mivolt sem. Egy dolog mégis szembetűnő, mégpedig az, hogy a vizsgált esetekben a baráti társaság tagjai - nagy valószínűséggel - valamennyien nemesi származásúak voltak. A kastély leírásánál említett galamblövészeti trófeák mellett sem mehetünk el említés nélkül. Ennek két oka van. Az első, hogy a vadászattal szorosan összefüggő sportról nem csak a díjak árulják el, hanem újságcikkek is ismertetik, hogy Jenő gróf nagy rajongója volt. A Vadász- és Versenylap 1876 januárjában számolt be arról, hogy „Zichy Jenő gróf - alig hogy visszatért Velenczéből - a kálozdi uradalomhoz tartozó Ödön- és hatvani pusztákon, vendégei kedvéért... vadászatot, majd ...galamblövészetet rendezett”.54 A versenyt, és így a vele járó ,,galamb-szerkezet”-et a házigazda nyerte, a második díjnak felajánlott hat palack pezsgőt Mallinaire Henrik, a harmadiknak járó négy üveg pezsgőt pedig a Kustor István helyett is lövő gróf nyerte. Hasonló sikert ért el 1877-ben Brüsszelben is, ahol a tizenöt lövéses versenyen a legkitűnőbb belga lövőket utasította maga mögé.55 A Nádasdy Ferenc által Agárdon rendezett galamblövészeten már kevésbé volt sikeres 1877. december 6-án, mivel ekkor nem került dobogóra az öt versenyszám egyikében sem.56 További újságcikkek ugyan egyelőre nem ismertek a gróf galamblövészetben elért sikereiről, de a sporttal való további kapcsolatát bizonyítják egyrészt említett díjai, másrészt az, hogy a Budapesti Galamblövész Egylet 1881-es megalakulásakor tagnak jelentkezett.57 Az 1876-os kálozi galamblövő verseny említését indokolja továbbá az is, hogy ismertek résztvevői, akik nem mellékesen a vadászat vendégei is lehettek. A háziúr mellett az alábbiak vettek részt a versenyen: Mallinaire Henrik kapitány, a szomszéd birtokos családból Boda Imre, Sándor és Sanyi, Sárközy Kálmán Fejér megyei birtokos, Say Ferenc székesfehérvári polgár, építész, Scherer Kamill törvényszéki bíró, Zichy János gróf, Dancz (Danitz) Béla későbbi törvényszéki elnök, valamint (Eöry) Farkas Kálmán, Nagyi(?) József, Szegy Zoltán, Tóth Aladár és Tóth Ede. Say Ferenc mellett az utóbbiak között is feltételezhetünk polgári származású személyeket. Úgy tűnik tehát, hogy a (vadász)társaság tagjait ezúttal meglehetősen demokratikus módon, a származásra való tekintet nélkül hívta meg Zichy Jenő. Azt, hogy ez nem volt egyedi eset, csak feltételezhetjük, de ezt a feltételezést erősíti, hogy a korabeli lapok közlései szerint Zichy kortárs vadászurai is gyakran hívtak polgári származású és foglalkozású (főként orvosokat és az egyház soraiban szolgáló) vendégeket a birtokaikon folyó nagy (hajtó)vadászatokra.
