Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Bányai Balázs: Szenvedély és reprezentáció. Zichy Jenő gróf vadászatai és kastélyai
Pusztaegresen, illetve a család ezen ágának nevet adó Szentmihály-Zichyfalván (ma: Sárszentmihály) összesen több mint 10 ooo holdnyi birtoka volt,2 amelyek a környékbeli uradalmakhoz hasonlóan főként apróvadnak nyújtottak otthont. Nem véletlen, hiszen a Mezőföld hatalmas szántóföldjei, a közöttük húzódó kisebb ligetek, erdők, a Sárvíz lecsapolása után megmaradt tavak, a nádas, mocsaras területek elsősorban ezeknek biztosítottak megfelelő élőhelyet. A felsorolt települések közül a vadászatot illetően kettő, Felsőszentiván és Szentmihály-Zichyfalva szerepel forrásainkban. Mindkettőn kisebb kastély állt az uradalom központjában, amelyet angolpark vett körül. Zichy gróf a 18. századi eredetű szentmihályi kúriát, feltételezhető szülőházát, 1865-ben, házasságkötése alkalmával bővíttette és építtette egybe a mellette álló kápolnával.3 Az 1860-70-es években itt volt állandó Fejér megyei otthona. Miután a gróf az 1880-as évek elején Budapestre költözött, a szentmihályi kastély továbbra is a családtagok kedvelt tartózkodási helye maradt. Zichy Jenő ezt követően mégis inkább Domonkos nagybátyja egykori, a térképek és stíluselemei alapján a 19. század első felében épült szentiváni kastélyában rendezkedett be. A költözés oka az is lehetett, hogy a szentiváni birtokot azzal a feltétellel örökölte 1881-ben, hogy azon hitbizományt alapít. A hitbizomány bejegyzése 1887-ben történt meg, központja Felsőszentiván lett. A központ mellett ehhez tartozott a közeli Aranyos- és Ödönpuszta is.4 A fennmaradt fényképek alapján Jenő gróf - esetleg korábban Zichy Domonkos - valószínűleg szentiváni kastélyán is végzett külső átalakításokat. A gróf barátja és birtokain gyakori vendége volt a Vörösmarty Kör igazga-A Sárvíz öröksége a felsőszentiváni uradalomban, 1900-as évek eleje • Magántulajdon
