Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Kovács Eleonóra: "Én tehát mindezekkel szemben levonom a konzekvenciákat." Zinchy Jenő mint politikus
118 A VILÁGPOLGÁR SZÜLŐFÖLDJÉN hozzá a vasútépítéshez, s ezzel olyan közlekedési gócponttá vált, amely kevés vidéki városra jellemző az országban. Elemzi a város örök problémáját, amire azóta sem sikerült még jó választ találni, Budapest közelségének egyszerre előnyös és hátrányos voltát. Ipart fogadó helyszínként jellemzi Fehérvárt, hiszen kellő forgalmi képesség és munkaerő is rendelkezésre áll. Többször elhangzik a beszédében, hogy Zichy jól ismeri a helyi viszonyokat, itthon van Fehérváron. Konkrét kérése is van megválasztása esetére az iparosok, kereskedők és a gazdák felé: e három csoport válasszon egy-egy képviselőt, hogy rajtuk keresztül működhessen a kapcsolattartás a gróffal. A mindent megalapozó, hőn óhajtott gazdasági fejlődés persze csak békés viszonyok között érhető el, így a nemzetiségek és a felekezetek békéje fontos tényező. Nem érvel más megfontolással, sem jogokkal, sem közös múlt említésével, racionálisan a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen nyugalom szempontjából szemléli a kérdést. Az ország belső kormányzati ügyeire vonatkozóan tennivalóként a következőket jelöli meg: a közigazgatás egyszerűsítése és fejlesztése, a tisztviselők helyzetének javítása, de ezek mellett kérdés a nagy német vámtarifakérdés rendezése. A magyar túlélés gondolatát is összeköti a megélhetés nagyon kézenfekvő érvével: „Az anyagi jólét, nem politika, hanem kenyérkérdés. Mi pedig nem azért éltünk át egy ezredévet, hogy most ily nyomorúságosán elpusztuljunk!” Felvillantja azért azt az énjét is, ami a saját útját járó politikus imázshoz illik, ugyanakkor szimpátiát keltő egyszerű, világos beszédre törekszik: „»A legtovább menő takarékosság az állami háztartásban - és a családban! Egyetértés és tömörülés a nagy kérdések megoldásában, ha kell Ausztriával szembe!« legyen a jövő országgyűlés jelszava."23 Az államra hatással levő kis közösségek egységeként mutatja be az országot, amelynek összessége, s a bennük történő dolgok hatással vannak a nagy egészre, igyekezve ezzel azt alátámasztani, hogy az összefogásnak, az azonos irányba haladásnak a politikai folyamatokra is van befolyása. A másik régóta hangoztatott eszméje a nagy, lényeges kérdésekben való közös fellépés. Itt a magyar érdek lehet az összekötő kapocs az esetleges véleménykülönbségek között. A beszéd zárlata is személyes, nem harcos, agresszív, de lendületes, a közös érdekeket képviselő politikus portréját rajzolja meg. „Ha ilyennek képzeltek, ha ilyennek kívánnak: szívesen vállalkozom Önök, tisztelt választó polgártársaim, képviseletére.”24 A kampánybeszéd persze tudatosan megfogalmazott, logikusan felépített, s a megfelelő hatásra kiélezett szöveg. Elemzése mégsem érdektelen a beszélő személyisége szempontjából sem, hiszen nagyon beszédes, hogy ki milyen érveket sorakoztat fel. A múltat vagy a jövőt emlegeti, a hétköznapok vagy a jeles események oldaláról közelít, vezér akar lenni vagy vezető, netán érdekképviselő, mennyire teátrális, él-e a szónoki eszközökkel, pl. az ezeréves múlt emlegetésével? Zichy minden érve a jövő jobbra fordítására irányul, gya
