Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Kovács Eleonóra: "Én tehát mindezekkel szemben levonom a konzekvenciákat." Zinchy Jenő mint politikus
ÉN TEHÁT MINDEZEKKEL SZEMBEN LEVONOM A KONZEKVENCIÁKAT.’ 111 megvalósításból. Ez is azt mutatja, hogy Zichy nem engedi kedvenc eszméit elsikkadni, s mivel azok szinte kivétel nélkül az ország gazdasági fejlesztését célozzák, így, amikor ismét módjában áll, korábbi ötleteit is a fejlesztés szolgálatába igyekszik állítani. Az intenzív mezőgazdaság előfeltétele a csatornák megléte, s mindezek összefüggenek az iparosodás és a szállítás, közlekedés kérdéskörével is: „A nagykereskedés és virágzó ipar magas fokán fénylő nemzetek minden vizeiket már ártalmatlanokká és jövedelmezőkké tették, öntözésre, gépek hajtására, jó országutak kavicsolására alkalmazták, mielőtt vasúthálózatukat kiépítették volna."7 Említi ugyan az igazságszolgáltatás, a közigazgatás fejlődését is, de ezekre nem tér ki részletesen. A közszolgálat érdekeire hivatkozva fontosnak tartja, hogy az állami hivatalnokok anyagi helyzetét javítsák, mivel a biztos gazdasági helyzettel rendelkező személyek erkölcsi függetlensége biztosítékot jelent az államérdekek megóvására. E gondolatmenetében is a gazdasági fejlesztésből indul ki, s kanyarodik ahhoz a végső érvhez, hogy nincs olyan területe az állami életnek, amely biztos működésének ne a gazdaság megszilárdítása, kiegyensúlyozottá tétele lenne az előfeltétele. Bár a főváros jelöltje, kevés olyan dolgot említ, ami kimondottan annak fejlesztését célozza. Erre nézve azzal az indoklással szolgál, hogy az állami összfejlődés híve, s partikuláris érdekek ápolására csak akkor hajlandó, ha azok szervesen, harmonikusan illeszkednek az egészbe, bár ezen elv mellett azt is vallja, hogy a főváros az ország szellemi és anyagi állapotára nézve kulcsfontosságú, ezért az államnak segítenie, ösztönöznie kell a már korábban megkezdett beruházásokat. Az építkezési kedv emelése érdekében tett állami kedvezmények alkalmazását Budapest belvárosára is kiterjeszteni javasolja. Az építkezések és az oktatásügy terén tett fejlesztések továbbvitelében az állam nem hagyhatja magára a fővárost, hiszen ahhoz, hogy Budapest világvárossá legyen, az állam támogatása szükségeltetik, a megkezdett fejlődést fenntarthatóvá kell tenni. A szellemi fejlesztések mellett természetesen elengedhetetlen az egészségügy, a lakásviszonyok és a közművek fejlesztése is, amely ha a belváros is megkaphatja az építkezésekre szóló hosszabb adómentességet, komoly előrelépést jelenthet a főváros számára. Gondolatmenetében az összgazdasági fejlesztést összekapcsolja a főváros, s azon belül a belváros érdekeivel, bekapcsolva ezzel a részt az egész számára fontosnak tartott fejlődési irányba. Igazi, valós témája a gazdasági fejlesztés volt, ez e szövegből is kiderül, s hogy ez volt az erőssége, azt a későbbi választások során hangsúlyozták is az őt népszerűsítők. Székesfehérvári és Budapest-belvárosi képviselősége idején, az 1880-as évek közepéig publikál a legtöbbet az említett témakörben. Ekkor születik talán legismertebb írása az „Emlékirat a magyar iparfejlesztése érdekében” (1880), amely munkájában is hangsúlyozza, hogy az iparfejlesztés a gazdaságpolitika kiemelten fontos területe kell, hogy legyen. Évente születnek hasonló
