Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
A világpolgár szülőföldjén - Demter Zsófia: "A magyar arisztokrácia demokratája". Zichy Jenő Székesfehérvár kulturális életében
,A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA DEMOKRATÁJA’ 101 ti.” A második alkalommal, amikor a Kör iratai Zichy fellépéséről szólnak, az 1902-ben az Akadémián elmondott beszédét emelik ki, amelyet a gróf, akkor a Kör elnöke a Rákóczi-ünnepségek előkészítéseként mondott. „Önmagát tiszteli meg körünk - írják 1902. december 11-én86 - ha nagy nevű elnökének hazafiassága előtt tisztelettel meghajol.” A lelkesedés a kassai Rákóczi-szobor javára történet adakozásban is testet öltött. A fehérvári sajtó hírei Zichy Jenő egész életét végigkísérték. írtak róla, amikor díszmagyarban vőfélye volt egy híres fehérvári színészlakodalomnak,87 vagy amikor egy vonatbalesetben veszélybe került,88 amikor a Magyar Király báltermét felújíttatta (parkettát rakatott és bevezettette a légszesz-világítást),89 vagy amikor a nagy országos kiállítási forgatagtól lovai megvadultak.90 Feleségéről (született Redern Hermine) a társadalmi események kapcsán mint a hölgykoszorú híresen szép tagjáról írtak, s akkor is megemlítették, amikor a szentmihályi pusztai iskolában karácsonyfát állíttatott a diákoknak.91 Zichy Jenő választási küzdelmekben való szerepléséről, a Rákóczi hazahozatalával kapcsolatos szervező munkáról és ezzel együtt betegségéről adtak hírt 1905-1906-ban. Halálhíre 1906-ban a városi krónikást a következő szavakra indította: „Városunkhoz fűzték őt a tanuló évek emlékei, talán ezért szerette annyira Székesfehérvárt! A Vörösmarty szobor a hazafias érzés feltámadásakor neki köszönhette születését, országos kiállításunkkal pedig amelyének nemcsak megteremtője, hanem napszámosa is volt, fényt és ragyogást árasztott Székesfehérvárra. Gróf Zichy Jenő a magyar ipar terén a magyar arisztokrácia demokratája volt, egyúttal mintaképe egész hosszú életén keresztül az akadályt nem ismerő, törhetetlen, vaskitartású, izzásig dolgozó magyar embernek. És hogy elérje a magyar ipar ómegáját, az alfáról is gondoskodott. Az ország különböző vidékein hatvannyolc ipariskola szervezésében vett részt, amely iskolák a magyar ipar jövőjének ma már szilárd alapjai”.92 A Vörösmarty Kör második elnöke, Zichy Jenő a szobor negyvenéves évfordulóját még megérte, de a Körét már nem. A Vörösmarty Kör 1907. január 6-án bensőséges és emelkedett ünnepségen emlékezett meg elhunyt elnökéről. „A Vörösmarty kultusz letéteményese nem is választhatott volna mást elnökének, mint a Vörösmarty szobor megalkotóját, aki országos gondjai között mindenkor szeretettel őrizte azt az eszmét, melyet a költőkirály nagy nevével ékesített Vörösmarty-kör hirdet és négy évtized óta magáénak vall.”93 A Kör gyászjelentést adott ki elnöke elhunytakor,94 és a negyvenéves jubileumi kötetet Lauschmann Gyula gróf Zichy Jenő emlékének ajánlotta.95 Zárásként érdemes visszatérni a Kör 1880-as határozatára, melyben a Széchenyi emlékbeszéd kapcsán kifejtik: „Zichy Jenő a közpályáni szereplése folytán kortársai között egyik legkiválóbb helyet foglalja el, gróf Széchenyi István egyik legkiválóbb követője.”96
