Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Variációk - Révész Emese: Variációk Árkádiára - Változatok, kreatív átiratok, átfordítások Csók István festészetében

1935. jan. 7., 9; Ugyanekkor maga Csók éppen a magyar művészifjúság hazajövetelét sürgette, kifejtve, hogy a nemzeti stílust csak hazai témáktól ihletve lehet kidolgozni. Ld. Csók István: Egy két szó a magyar művészeti stílusról. Európai Kurír, 2. évf. 1935. 1. sz; N. n.: Csók István. Független Kritika, 1935. jan. 31. - Benne közölve: Csók István: Magyarság a művészetben.

115 Olaj, vászon, 51x61 cm, j. b. I.: „Csók, Paris 1909"; Az egykor Kohner Adolf gyűjteményében volt mű reprodukciója: Pesti Napló, 1928. jan. 22. Kiállítva: 1928 Ernst Múzeum, kát. 43. Magyar intérieur, dr. Kohner Adolfé - Repr.: Petrovics Elek: Kohner Adolf gyűjteménye. Magyar Művészet, 5. évf. 1929. 6. sz. 306.

116 Olaj, vászon, 50x61 cm, j. b. I.: „Csók Párizs".

117 Olaj, vászon, 73x58,5 cm, j. b. I.: „Csók Mohács 1905", mgt. - Repr.: Művészet, 9. évf. 1910. 208. (Sokác asszony, 1906); Farkas 1957.22. kép; Székely 1977.7. kép; Csók 1914. o. n. (Mohácsi parasztmenyecske); Árverési Közlöny, 1936. nov., kát. 1323., 79. kép; Csók 1965. kát. 60.

118 Szén, papír, 44x29 cm, j. b. l.:„Csók München"; Megjelent: „Segítség". Az Eperjes-Nagykároly-Toroczkói tűzkárosultak emlékalbuma. Budapest, 1887. 34; A téma későbbi felbukkanására utal: 1912 Nagybánya, kát. 66. Varróleány. 1897. olajf., Moldován László úr tulajdona.

119 Jules Breton: Varró nő, 1858; A témáról is: Weisberg i. m. (14. j.) 101.

120 Olaj, vászon, 60x50 cm, j. b. I.: „Csók I. B. p."; Az aukciókon gyakran szerepelt több változata, idegenkezű másolata is van.

121 Olaj, fa, 41 x31 cm, j. b. l.:„Csók", Egykor Kohner Adolf gyűjteményében; Változata lappang, olaj, vászon, 59x50 cm, j. b. l.:„Csók I. K-F."; Ezzel a címmel jelent meg mű a festő első önálló kiállításán 1905-ben (”1/arrogato nő). A kiállítás katalógusát mindezidáig nem sikerült fellelnem. A kiállított művek címeit közli: Szendrei-Szentiványi 1915. 334; Ezen a címen az 1914-es gyűjteményes tárlaton két mű szerepelt: 1914 Csók, kát. 83. Varró sokác nő. olajf. (1907) Biró Henrik tulajdona; 1914 Csók, kát. 124. Varró menyecske. olajf. (1909) dr. Domokos Lajos tulajdona.

122 Ez egyúttal datálja is a szegedi képet az 1917 körüli évekre. Egyes források szerint Züzüt új műtermében, a Hunfalvy-villa kertjében festette le, Budán.

123 Olaj, vászon, 50x45 cm, j. b. I.: „Csók I. B. p."

124 Olaj, fa, 65x63 cm, j. b. I.: „Csók Paris"-1905 Nemzeti Szalon, kát. 32. Virágöntöző asszony, olajf. 600 kor. - Repr.: Új Idők, 1905. okt. 29., 44. sz. 419. (Kedves munka); Művészet, 9. évf. 1910.5. sz. 204. (1905-ös dátummal). '2S Olaj, vászon, 85x66 cm, j. b. I.:

J_L

VARIÁCIÓK

IV. RÉVÉSZ EM

E :VARIÁCIÓK ÁRKÁDIÁRA

„Csoki"; 1914 Csók, kát. 39. Az ablaknál. olajf. (1811 sic! = 1911) Bárczy Istvánná tulajdona - Repr.: Művészet, 12. évf. 1913. 3. sz. színes melléklet (Virágok közt); Új Idők, 16. évf. 1913. 20. sz. melléklete (Virágokközt); Csók 1963 o.n.

126 A tízes években különösképp foglalkozatta az ablak-motívum, amint erről a szintén 1917-ben festett Züzüképe (Tavasz a télben) vagy számos „ablakos tájképe" árulkodik.

127 Király Erzsébet:„Gáláns ünnepség." Rokokó reminiszcenciák a magyar festészetben 1870 és 1920 között. Művészettörténeti Értesítő, 40. évf. 1991. 3-4. sz. 135-155; A századfordulós „holland divatról" ld. Németh István e kötetben közölt tanulmányát.

128 Olaj, vászon, 342x247 cm, j.: „Csók Pinturicchio után", MNG, Itsz.: 68.155T; A festmény a festő lányának adományaként került közgyűjteménybe, tehát Csók életében a műteremben volt. Az eredeti művet Pinturicchio 1513-ban festette és a milánói Palazzo Borromeóban található. Csók milánói utazásáról, másolásáról egyelőre nem került elő adat.

129 Ferenczy Károly Csók-portréja is ilyen festett hátteret alkalmaz: olaj, vászon, 102,5x79,5 cm, j. b. f.: „Ferenczy K.", 1894. MNG, Itsz.: 6554.

130 A „festő és modellje" témáról ld. Boros Judit: Szempontok Ferenczy Károly modernizmusához. In: Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 1997-2001. Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére. Budapest,

2002. 253-257.

,3' Feleky 1914

132 Hoesterey, Ingeborg: Pastiche. Cultural memory in art, film, literature. Indiana University Press, Bloomington and Indianapolis, 2001.

133 Olaj, vászon, 93x85 cm, j. b. I.: „Csók I. Bp. 18. Restaurálta 1948-ban Csók", mgt.

134 Olaj, vászon, 63,5x50 cm, j. b. I.: „Csók I. Bp" mgt.

135 1926 Ernst Múzeum, kat. 192. Interieur - Repr.: katalógusban; Pesti Napló, 1926. jan. 24., 37; Új Idők, 1926.159.

136 Olaj, vászon, 65x78 cm, j. b. I.: „Csók I. Bp. 14", mgt.

137 Olaj, fa, 93,5x84 cm, j. b. l.:„Csók I. Bp. 1919", mgt.

138 Patience. Szén, papírlemez, 500x400 mm, j. b. l.:„Csók"- Repr.: Új Idők, 1901. szept. 29., 40. sz. 288; Művészet, 9. évf. 1910. 5. sz. melléklete; Olajváltozata: olaj, vászon, 60x50 cm, j. b. l.:„Csók", mgt.

139 Olaj, vászon, 60x50 cm, j. b. I.: „Csók Paris 907".

140 Repr.: Magyar Művészet, 1. évf. 1925. 9., j.:„Paris 1909"; A kendő feltűnik az 1909-ben festett Rózsaszín malom egyik figuráján is. (kat. 45.)

141 Az aktot mindketten elvont formaelemként kezelték: Paul Cézanne. Die Badenden. Red.: Meret Meyer. Basel 1989.

142 Repr.: A Gyűjtő, 1912.27.

143 Berecz Ágnes: Egy bizarr délután. In: A modell 2004.175-180.

144 Rózsa Miklós: A magyar impresszionista festészet. Budapest, 1914.112. ,4S Olaj, vászon, 83x94 cm, jelezve, mgt.

146 Erősen átfestett formában ma: olaj, vászon, 232x115 cm, j. b. I.: „Csók I" MNG, Itsz.: 64.25; Fotók tanúsága szerint a festményt Csók műtermében őrizte.

147 Olaj, fa, 84x94 cm, j. b. l.:„Csók I. 1918", mgt.

148 Olaj, vászon, 44x32 cm, j. b. I.: „Csók I. N. Bánya 1897", mgt; Csók egy 1943-ban írott levelében említi, hogy a Melancholia modellje Nyilasy Sándor volt, a nagy vászon megtartott részletét pedig alá is írta: MNG Adattár, Itsz.: 7466/1955.

149 A sajtó első híradásában Pesszimizmus, Csók emlékirataiban Melancholia, Rétinél Isten hozzád szerelem. Ld. A nagybányai művésztelep. Új Idők, 1897. aug. 8., 33. sz. 126; Újraközölve: Tímár (szerk.) 1996.37; Csók 1945.108., 112., 116; Réti 1994.115. ,5° Csók 1945. 116-117; Csók 1914. kat. 1897; Réti visszaemlékezései szerint a lila ruhás angyal kerülte el a megsemmisítést. Ld. Réti 1994.115. ,51 Csók 1945.108-109. Eszerint a Balassi-illusztráción tükörfordítottan jelent meg a két női figura.

152 Réti 1994.115.

153 A nagybányai művésztelep. Új Idők, 1897. aug. 8., 33. sz. 126; Újraközölve: Tímár (szerk.) 1996. 37.

154 Repr.: A régi magyar költészet. /., Tinódi, Balassi, Gyöngyösi. A kuruc költészet. Ferenczi Zoltán (bev.) Lampel (Wodianer F. és fiai), Budapest, 1904. a 133. lap előtt; Felirata: „Az én szerelmem haragszik most reám". Balassi Bálint Anna szerelme című költeményének illusztrációja.

155 Olaj, vászon, 89x65,5 cm, j. j. I.: „Csók 1903", MNG, Itsz.: 64.109 T.

156 Ennek legismertebb példája: Johannes Gumpp önarcképe, 1646 (Uffizi, Firenze).

157 A tükör Umberto Eco értelmezése szerint protézis, közlekedőedény és tökéletes ikon. Ld. Umberto Eco: A tükörről. Café Babel, 1995. 18. sz. 19-30.

158 Antonio Mancini: Önarckép tükörben; Angello Morbelli: Önarckép akttal tükörben; Az amerikai William Orpen a tükrös önarcképek sorozatát alkotta meg.

159 Felirata magyar fordításban:„Látjátok, az álnok tükör itt miként fordította át vonásaim! A lélek fonákságát persze sohasem igazítja helyre." Ld. Király Erzsébet:„Az álnok tükör." Lyka Károly önarcképéről. Művészettörténeti Értesítő, 43. évf. 1994. 1-2. sz. 149-153.

160 Uo. 150.

161 Olaj, vászon, 37x50 cm, j. j. I.: „Csók Paris 904", mgt.

162 Az Égi és földi szerelem a Melancholia értelmezésének egyik kulcsa is. Ld. Werner Hoffmann: Vénusz ég

. . 83