Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Variációk - Révész Emese: Variációk Árkádiára - Változatok, kreatív átiratok, átfordítások Csók István festészetében

82

VARIÁCIÓK

IV. RÉVÉSZ EMESE: VARIÁCIÓK ÁRKÁDIÁRA

\

Budapest, 2007. 177-180; Ugyanezen vonatkozásokat emeli ki: Keserű 2011; E folyamatot a századforduló mintakönyvein át követi: Katona Júlia: Természet, geometria és történeti stílusok a 19. századi mintakönyvekben. In: Katona Júlia - György Judit: Díszítmények és ideák vonzásában. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának díszítőművészeti könyvritkaság-gyűjteménye. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2010.20-21. (7-39.).

79 Lyka Károly: Szecessziós stílus - magyar stílus. Művészet, 1. évf. 1902. 3.SZ. 164-181.

80 1909 Nemzeti Szalon kát. 3.: Magyar baba; 1914 Csók, kát. 98.: Parasztbaba és őszirózsák. Szabolcs Bálint tulajdona. Ezt vagy egy hasonlót reprodukált: Magyar Művészet, 9. évf. 1933.91.

81 N. n.: Gyermekrajzok az Iparművészeti Múzeumban. Magyar Iparművészet, 13. évf. 1910. 7. sz. 279-280; Ld. még:Tasnádi Zsuzsanna: Gyermekrajzok Ács Lipót gyűjtéséből. In : A Művészház, 1909-1914. Modern kiállítások Budapesten. Zwickl András (szerk.) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2009.155-157.

82 A. S. Lewetus: A gyermekrajzokról. A Ház, 1910. 85-106.

83 Malonyay 1914

84 Sinkó Katalin: Tudománytörténeti megjegyzések a nemzeti „formanyelv" kérdéséhez, 1873-1906. In: A nemzet antropológiája. Hofer Tamás köszöntése. Gergely András (szerk.) Új Mandátum, Budapest, 2002. 287-303; Uő: Viták a nemzeti ornamentika körül, 1803-1907. In: A romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Hild-Ybl Alapítvány, Budapest, 2004. 399- 431.

85 Pékár Károly: A magyar nemzeti szépről. A magyar géniusz esztétikája. Budapest, 1907.181-183.

86 Bellák Gábor: A historizmus és szecesszió népművészetfelfogása. In: Lélek és forma. Magyar művészet, 1896-1914. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1986.21-26.

87 Török Petra: Formába kerekedett világ. Lesznai Anna művészete és hagyatéka a Hatvány Lajos Múzeumban. Hatvány Lajos Múzeumi füzetek, 16. Hatvan 2001; Uő: Formába kerekedettvilág. Lesznai Anna ornamentális világszemlélete irodalmi és művészeti hagyatékának és naplójegyzeteinek tükrében. In: Ornamentika és modernizmus. Szikra Ágnes (szerk.) Ernst Múzeum, Budapest, 2006. 42-49.

88 Török Petra: Lesznai Anna, a Nyolcak háziasszonya. In: A Nyolcak. Markója Csilla—Bardoly István (szerk.) Pécs, 2010.482-487.

89 Fényes Adolf újabb festményei és rajzai gyűjteményes kiállításának katalógusa. Budapest, 1912.

90 Ybl Ervin: Az ornamentika. Singer

és Wolfner, Budapest, 1914; Ybl Alois Riegl nyomán az egyetemes „Kunstwollen" kifejeződését ismerte fel az elvont díszítményben.

91 A triptichon forma népi használatára ld. Szacsvay Éva tanulmányát a jelen kötetben.

92 Malonyay 1914.1.

93 Csók István levele Koronghi Lippich Elekhez, 1910. szept; Közli: Jurecskó 2009.193; Ugyanez Malonyay átiratában így hangzik:„Olyan érzéssel kell megalkotnod egy képet, a milyennel, mondjuk, őcsényi Lovas Évi állítja össze az ő, ünneplő köntösét! Hiszen száz meg száz esztendős ősi ízlés, szokás és hagyomány az a köntös, akárcsak az egyiptomi vagy a japán stílus. Ahogy többnyire fekete alapon el van osztva Évi köntösén a sok ragyogó pompájú színfolt: éppen úgy kell vászonra vinni, a képre adni annak csodás összhangját." Malonyay 1914.3.

94 „Két dolog az, amely az általunk népművészetnek ismert valaminek külön érdeket kölcsönöz, azt előttünk oly becsessé teszi. Az első, hogy néhány főbenjáró, művészi elvnek jelenleg legharmónikusabb, legtisztább típusa, képviselője, hirdetője. A második, hogy gerincében, lényegében határozott nemzeti, faji jelleggel, zamattal bír." Kriesch Aladár: A népművészetről. Magyar Iparművészet, 1913. 351; „Mert ahová mi hosszú tévelygések után egészen kifinomult érzékkel megérkeztünk - a tárgy nélküli kifejezés és az átlelkesített dísz súlyos problémáinak körébe -, ott már készen állt és várt minket a népművészet, és végtelen könynyedséggel folytatta utunkat." Popper Leó: Volkskunst und Formbeseelung. Die Fackel, 1911. jún. 2. -Tímár Árpád fordításában közölve: Népművészet és a forma átlelkesítése. In: Popper Leó: Esszék és kritikák. Tímár Árpád (szerk., az utószót írta és a jegyzeteket készítette) Magvető, Budapest, 1983. 107; Ld. még: Worringer, Wilhelm: Absztrakció és beleérzés. Tanulmányok. Radnóti Sándor (szerk.) Gondolat, Budapest, 1989.51. - Első kiadása Abstraktion und Einfühlung címen 1907-ben Münchenben volt.

95 Horváth Béla: Márffy Ödön kortársairól és a korról. Jelenkor, 1961.715- 719; Újra közölve: Kernstok Károly és vendégei, látogatói Nyergesújfalun. Bodri Ferenc (szerk.) Tatabánya, 2000.90.

96 Fülephez írott egyik levelében Csók utal az írónak a Szerdában megjelent Cézanne-tanulmányára. Ld. Csók István levele Fülep Lajoshoz, Párizs, 1906. nov. 25; Közölve: Fülep 1990.63.

97 Fülepnek írott levelében megemlíti, hogy a múlt évben látta a Salon d'lndepéndants tárlatát. Ld. Csók István levele Fülep Lajoshoz, Párizs, 1907. márc. 26; Közölve: Fülep 1990. 72-73.

98 Bornemisza Géza levele Réti Istvánhoz, Párizs, 1908. márc. 19; Közölve: András-Bernáth (szerk.) 1997. 147-148.

99 Már 1907-ben is készült az Őszi Szalonra: Csók István levele Fülep Lajoshoz, Darázs, 1907. aug. vége - Közölve: Fülep 1990.84-85; Csók 1945. 144-145; Lendvai 1909

100 Népi kerámiákat, szőtteseket Berény Róbert és Czigány Dezső is használt csendéleteihez, ám ezek megmaradtak dekoratív képi elemnek. Lesznai Anna ösztönzésére Berény maga is készített hímzésterveket.

101 Nature morte en rouge de Venice. Állami Puskin Képzőművészeti Múzeum, Moszkva. 1908; Pierre Schneider: Matisse und das Dekorative. In: Henri Matisse. Kiállítási katalógus. Zürich, 15. Oktober 1982 - 16. Januar, 1983. Kunsthaus, Zürich, 1982. 10-25.

102 L. K. [Lendvai Károly]: A két Szalon. Pesti Napló, 1908. júl. 12., 10-11 ; Újraközölve: Tímár 2009.445.

103 njl. [Novák József Lajos]: M.I.É.N.K. A Nemzeti Szalon kiállítása. Magyarország, 1909. febr. 14., 13-14; Újraközölve: Tímár 2009a 14.

104 -a -s. [Rózsa Miklós]: Új kiállítások. Alkotmány, 1910. jan. 13., 1-2; Újraközölve: Tímár 2009a 279; Ugyanígy vélekedik: L. A. [Lakos Alfréd]: A MIÉNK csődje. Magyar Szó, 1910. jan. 11., Il-lll; Újraközölve: Tímár 2009a 269.

105 Sztrakoniczky Károly: Strófák a téli tárlatról, II. Alkotmány, 1910. dec. 4., 2; Újraközölve: Tímár 2009/a. 478.

106„Mindenekelőtt, ha Lyka nem készítette volna el a csendélet színes reprodukcióját, ne is készíttesse." Ld. Csók István levele Lázár Bélához (?), Párizs, 1910. ápr. 24., MNG Adattár, Itsz.: Csók 1996.

1071912-es dátummal Pfeiffer Ferenc tulajdonaként 1914 Csók, kát. 67., 1911 -es dátummal eladóként Csók 1914, kát. 77.

108 (yK.) [Sztarkoniczy Károly]: Csók István. Alkotmány, 19. évf. 1914. 42. sz. febr. 18., 1-2.

109 Lengyel Géza: Csók István. Pesti Napló, 1914. febr. 18., 42. sz. 15; Ő utal arra is, hogy e két változat „kétféle színelrendezést" jelent.

110 Lengyel 1912 - A Tulipános láda másik változatáról csak az a fotó áll rendelkezésünkre, amelyet ez a cikk közölt: Magyar csendélet, uo. 25; A ma ismert változat az ugyanitt megjelent műteremfotó hátterében is megjelenik: uo. 26.

111 Ezt a kapcsolatot fejti ki: Keserű 2011

112 Magyar Művészet, 4. évf. 1928.6. sz. színes melléklete, a 405. oldal előtt.

113 1928 Bécs (Repr.); 1928 Nemzeti Szalon (Repr.); 1928 Róma, kát. 15; Ugyanebben az összefüggésben emelte ki a képet Kelp Anna is a magyar-francia kapcsolatokról írott kötetében: Kelp 1928.116.

114 Márkus László: Csók. A Reggel,