Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Elágazások - Rieder Gábor: Vén barackfa a szocreál síkságon
ELÁGAZÁSOK XXIII. RIEDER GÁBOR: VÉN BARACKFA S Z 0 C R E A L K S Á G O N 423 Alap háborítatlan monopóliumának érdekében. A rézkarcipar ettől függetlenül virágzott, a maga furcsa, diktatúrába illően fojtott módján. Somogyi József, a Szövetség akkori főtitkára például az alkotóközösségek elleni, 1955-ös boszorkányüldözés közepette külön megjegyezte - elég kegyetlen rosszallásként-, hogy az elmúlt években a grafikai sokszorosítást űző Prihoda István kereste a legtöbbet.40 Ő mind a mai napig úgy él a műkereskedelmi emlékezetben, mint a Csók István-művekről készült rézkarcok alkotója. XXIII.13. * A tanulmány egyes részeivel kapcsolatban Csók István jogutódja más megítélésen van. (szerk.) 1 Pogány 1950.24. 2 Csók István: A Koreai Hét - Mindannyiunk ügye. Szabad Nép, 1950. aug. 10., 5. 3 Czigány Lóránt: Nézz vissza haraggal! Államosított irodalom Magyarországon, 1946-1988. Gondolat, Budapest, 1990. 22. 4 Farkas 1957.44. 5 Jegyzőkönyv az alakuló közgyűlésről, 1949. szept. 24., MTA-MKI Adattár, MKI-C-l-2. 6 A Szövetség működése 1956-ban megszakadt, 1959-ben újraszervezték. Jogutódja ma is működik. 7 Jegyzőkönyv az alakuló közgyűlésről, 1949. szept. 24., MTA-MKI Adattár MKI-C-l-2. 8 Még Pogány Ö. Gábor is kénytelenkelletlen elismeri, hogy Csók személy szerint nem járt élen a társadalmi problémák feltárásában:„Ha ő maga nem is látta tisztán az osztályharc frontjait, a haladásért küzdők felfrissülhettek művészetének kiapadhatatlan forrásainál." Pogány 1950.23. 9 Csók a két világháború között tanított a Képzőművészeti Főiskolán és rektorként is vezette az intézményt, a Szinyei Merse Pál Társaság elnöke volt, valamint tagja a KUT-nak és az UME-nak. Ld. Révész 2006.13. 10 Ld. ehhez a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének iratanyagát (bizottsági ülések jegyzőkönyvei) az MTA-MKI Adattárában. 11 Bernáth Aurél írta róla 1955-ben: „nem tudok Rád szebb hasonlatot mondani, mint Petrovics Elek: »Te vagy az ország virágzó fája.« Ha pedig virágzó fa vagy, akkor barack vagy. Egy kis göcsörtös barackfa, mely, bár alacsony, mintTe, de virágzásában egy egész domboldalt képes egyedül is beragyogni." Idézi: Révész 2006.14. 12 Csók már közvetlenül a II. világháború után kiemelt figyelemben részesült, újságcikkek, riportok és interjúk jelentek meg róla, még egy filmfelvétel is készült arról a jelenetről, ahogy a Vörös Hadsereg tisztjeként érkező Ék Sándor kimenekíti a légópincéből az idős művészt. Ld. Székely 1977.15. 13 Szépművészet Múzeum, 1950. máj. 21 .-jún. 18. 14 Oelmacher Anna: Székesfehérvár utcát nevezett el a 85 éves Csók Istvánról. Magyar Nemzet, 1950. febr. 16., 5. ,5 A Révait nagyon jól ismerő, később renegáttá vált kommunista írók jellemezték őt így: „Teljesen magabiztos volt azokkal szemben, akikről úgy érezte, hogy nullák voltak és ő írta eléjük az egyest; de minden gőgje és pajtáskodása ellenére is elbizonytalanodott, ha olyanokkal került szembe, akik már előtte is voltak, és nélküle és ellenére is lesznek valakik." Aczél Tamás - Méray Tibor: Tisztító vihar. JATE, Szeged, 1989.89. 16 Vő. Luzsicza Lajos: Hétköznapok. Képzőművészeti életünk sorsdöntő évei, 1945-1960. Szenei MolnárTársaság - Közlekedési Dokumentációs Rt., Budapest, 1994.131. '7 Jegyzőkönyv, vezetőségi ülés, 1955. febr. 3., MKCS-C-l-2/1022. 18 Jegyzőkönyv, elnökségi ülés, 1955. jún. 28., MKCS-C-l-2/1048. '9 Jegyzőkönyv, elnökségi ülés, 1955. jan. 28., MKCS-C-l-2/1020. 20 Farkas 1957. 21 Révész 2006.16. 22 Székely [Zoltán]: Képzőművészeink nagy lelkesedéssel készülnek az alkotmányunk első évfordulóján rendezendő nagy augusztusi kiállításra. Szabad Művészet, 1950.3-4. sz. 131- 132. 23 A tematikus művészet kezdeti szigorának enyhülésével, 1952-től már Csók apolitikus művei, így tájképei és csendéletei is bekerültek a nagy szocreál seregszemlékre, sőt még a katalógusban is rendre szerepelt tőle reprodukció. 24 Vő. Révész 2006.6-7. 25 Ezekről ld. Magdó Eszter: Variációk egy témára. Csók István Szénagyűjtők c. festménye és ennek változatai. XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, Kolozsvár 2010. Közölve: http://etdk.adatbank.transindex.ro/ pdf/muvt_magdo_2010.pdf, letöltés dátuma: 2013.03.25. 26 Egy tudós és egy művész - két Kossuth-díjas - a békekölcsön ünnepnapjáról. Kis Újság, 1950. szept. 29., 6. 27 Uo. 28 Csók i. m. (2.j.) 29 Uo. 30 Szabad Művészet, 1955.11. sz. 488. 3' Horváth Márton: Megjegyzések a képzőművészeti vitához. In: Szikra. Budapest, 1952. 7-8. 32 Farkas 1957. 44; Székely 1977.15- 16; Révész 2006.14. 33 Az 1954-55-ös V. Magyar Képzőművészeti Kiállításon szereplő Mézevők című képéről Pátzay még a zsűrizéskor jegyezte meg, hogy nem kéne már vele blamálni az idős mestert. Ld. Jegyzőkönyv az V. Magyar Képzőművészeti Kiállítás zsűrizésének első napjáról, 1954. dec. 6. az V. Magyar Képzőművészeti Kiállítás dokumentációja, MKCS-C-ll-1613/4. 34 Képzőművészetünk tíz éve. Műcsarnok, Budapest, 1955. 35 Farkas 1957. 43-44; Révész 2006. 14. 36 A listán főként a nagy állami megrendeléseket teljesítő, ünnepelt művészek szerepelnek (Kisfaludi-Stróbltól Szőnyi Istvánig), valamint a nagy tömegben értékesített grafikákból, kisbronzokból vagy iparművészeti alkotásokból élők. Jegyzőkönyv, 1956. márc. 1., MKCS-C-l-2/1067. 37 Jegyzőkönyv, elnökségi ülés, 1954. nov. 6. 38 A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségét („Koller-kollektíva") 1952- ben államosították, de 1953-ban újjászervezte magát (Rézkarcoló Művészek I. sz. Alkotó Közössége néven). Jogutódja mind a mai napig működik a budai Várban Koller Galéria néven. Két ötvenes évekbeli dokumentum megtalálható a galéria weboldalán: http://www.kollergallery.com/kollergaleria.php, letöltés dátuma: 2011.03.31. 39 Kass János: Brazil, 1986; Kass János: Ötven év képben és írásban, Szeged, Szeged megyei jogú város közgyűlése, 1997. 31-39; Közölve: http:// www.kollergallery.com/kollergaleria.php?staticid=koller_gyorgy, letöltés dátuma: 2013.03.25. 40 A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének II. közgyűlésén elhangzott felszólalások. Szabad Művészet, 1955.6-7. sz. 316. XXIII.13. Az idős művész, 1950-es évek (SZIKM)
