Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Szó és kép - Révész Emese: Csók István irodalmi illusztrációi
404 SZÓ ÉS KÉP / XXI. RÉVÉSZ EMESE: CSÓK ISTVÁN IRODALMI ILLUSZT XXI. 16. XXI.17. XXI.16. Kemény Simon-illusztráció, 1930 XXI.17. Franz Lucas Huetter: Meditációs kép, 1760 körül (felsőtárkányi római katolikus templom) 1 Bródy Sándor: Az ezüst kecske. Pallas, Budapest, 1898; A címoldal felsorolja a kötet képeinek kivitelezésében résztvevő alkotókat, köztük Csókot is, ám az albumban csupán egyetlen olyan kicsinyjelzés nélküli kép található, amely stilárisan Csókhoz köthető, mégpedig Fortuna alakja a 65. oldalon. 2 Reviczky Gyula Pán halála című költeményét e festmény értelmezésének egyik lehetséges kulcsaként elemzi: Király 1997-2001.223-238. 3 Szabolcska versének első strófája így szól:„A Szajna partján el-elbolyongok, / Hullanak rám a platánfa-levelek, / Platánfa-lombok." Csók István levele Ernst Lajoshoz. Párizs, 1908. ápr. 23., MNG Adattár, Itsz.: 5519/54. 4 A dráma színpadi előadásairól: Németh Antal: A Bánk bán száz éve a színpadon. Budapest, 1935. 5 Lisztes László részletes munkája (Katona József-bibliográfia. Kecskemét, 1992) az 1899-es díszkiadáson kívül más 19. századi Bánk bán-illusztrációról nem tud. Az 1920-as években Gróf József és Kozma Lajos készített rajzokat a műhöz. A legtöbb illusztráció azonban az 1960-as években készült (Kádár György, Borsos Miklós, Hincz Gyula, Konecsni György stb.). 6 A dráma fogadtatásának változatos történetét tárja fel: Orosz László: A Bánk bán értelmezéseinek története. Krónika Nova, Budapest, 1999. 7 Az értékes információt Szőke Annamária segítségének köszönhetem; 1878-as feljegyzése szerint Thanhoffer Lajos őrült nőbetegeit figyelte meg. Ld. Imre Györgyi: A modell. In: A modell. A női akt a 19. századi magyarfestészetben. Kiállítási katalógus, MNG, Budapest 2004. 20; A női téboly állapotainak ábrázolásáról részletesebben: Révész 2009 8 A kész képet Csók a Képzőművészeti Társulat 1899. december 15-én megnyílt tárlatán, a nagybányai művészek különtermében mutatta be. A nagy kompozíciót nem sokkal később feldarabolta. Ma csak egy kisméretű vázlata és Vénusz alakjának töredéke ismert belőle. Részletesebben ld. Király Erzsébet tanulmányát a jelen kötetben, valamint: Révész Emese: A tavasz ébredése, avagy Vénusz diadala. Csók István újonnan előkerült remekművének előzményeiről. Artmagazin, 2004. 2. sz. 22-23. 9 Teljes, nagyobb méretű változata 1933 májusától szerepelt az Árverési Közlönyben: Jelenet a Bánk bánból. 66x88 cm, j. j. I., Árverési Közlöny, 1933. máj., 2. sz., kát. 85. 10 Az eredeti szénrajz 52x38 cm, mgt., Repr.: „Arczképed előtt." Dengi János költeményéhez. Megjelent: Költők albuma. Radó Antal (szerk.) Pesti Napló, Budapest, 1901. 80. o. után; Festményváltozata: Árverési Közlöny, 1940. jún., 94. sz., repr. 11 Első változata kiállítva: Offizieller Katalog der VII. Internazionalen Kunstausstellung im Kngl. Glaspalaste zu München. 1. Juni - ende Oktober, 1897. kat. 317; Ld. még: Nagybányai festők kiállítása. Katalógus. Régi Műcsarnok, Budapest, 1897. dec. 15.-1898. jan. 15., kat. 1. 12 Az első kötetek ismertetése: Erdélyi Múzeum, 19. évf. 1902. 108-109; A századfordulón több hasonló terjedelmű könyvsorozat is indult, így ezzel párhuzamosan a Franklin Társulat Magyar Remekírók sorozata, a Gyulai Pál által szerkesztett Olcsó Könyvtár vagy a szintén Radó Antal által szerkesztett Magyar Könyvtár. Ld.Trócsányi Zoltán: Sorozatok elvirágzása. Magyar Könyvszemle, 1940.443. 13 Benczúr Gyula, Garay Ákos, Gergely Imre, Grünwald Béla, Hegedűs László, Juszkó Béla, Löschinger Hugó, Márk Lajos, Neogrády Antal, Réthy Lajos, Spányik Kornél, Stein János, Szlányi Lajos, Telegdy László, Túli Ödön, Udvardy Géza, Vesztróczy Manó ,4 Vörösmarty Mihály verseihez készített négy illusztrációt. 15 1902 Műcsarnok tél, kat. 528., 529., 534. 16 Révész Modell és Artmagazin; Felirata: „Az én szerelmem haragszik most rám". In: Régi magyar költészet. Tinódi, Balassi, Gyöngyösi. A kuruc költészet. Remekírók képes könyvtára. Kiadta és bevezetéssel ellátta: Ferenczi Zoltán. Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai). Budapest, 1904.1. kötet, 132. o. utáni melléklet. Vers: Balassi Bálint: Anna nevére, uo. 133-134. 17 Felirata:„A darvaknak szól." In: uo. 144. o. utáni melléklet. Vers: Balassi Bálint: A darvaknak szól. uo. 144-145. 18 Felirata: „Egy katona dala." In: uo. 152. o. utáni melléklet. Vers: Balassi Bálint: Egy katona ének. uo. 152-153. 19 Rózsa György kutatásai szerint a Maior-féle rézmetszetekről csak 1934-ben készítettek levonatokat, így Csók legfeljebb a Mausoleum csataképeit felhasználó sárvári Nádasdy-kastély falképeiről (vagy annak reprodukcióiról) ismerhette e kompozíciókat. Ld. Rózsa György: Magyar történetábrázolás a 7 7. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973.115. 20 Felirata: „Nyargalva mentem ki a falu farkára." In: Régi magyar költészet. Faludi, Gvadányi, Virág. Remekírók képes könyvtára. Kiadta és bevezetéssel ellátta: Ferenczi Zoltán. Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai). Budapest, 1904. II. kötet, 92. o. utáni melléklet. Illusztrált szövegrész: 92. 21 Felirata: „Akasztott egy bográts húst a szolgafára." In: uo. 94. o. utáni melléklet. Illusztrált szövegrész: 95. 22 Olaj, vászon, 73,7x84 cm, j. b. I.: „Csók Bugacz 1900". MNG Itsz.: 1954. - 1900 Műcsarnok, kat. 640. 23 Felirata: „Hát meglátám Pestet és Budának várát." In: uo. 110. o. utáni melléklet. Illusztrált szövegrész: 111. 24 Felirata: „Látok egy vén urat lenni maskarában." In: uo. 146. o. utáni melléklet. Illusztrált szövegrész: 147. 25 Felirata:„Ezen szép Dáma is ide érkezett."ln: uo. 152. o. utáni melléklet. Illusztrált szövegrész: 152-153; Felirata:„Más Dámával itt is hamar szembe lettem."In: uo. 158. o. utáni melléklet. Illusztrált szövegrész: 159-160. 26 Király Erzsébet:„Gáláns ünnepség". Rokokó reminiszcenciák a magyar festészetben 1870 és 1920 között. Művészettörténeti Értesítő, 1991.3-4. sz. 135-155. 27 A sorozat utolsó darabja a felesége mellett pipázó, hazatért jegyzőt ábrázolja. Felirata:„Azonban Postán jött Budáról levelem."In: uo. 188.0. utáni melléklet. Illusztrált szövegrész: 189. 28 Kemény Simon: Az ördög tarisznyája. Csók István három eredeti kézzel színezett illusztrációjával. Athenaeum, Budapest, [1930] 29 Lengyel László: A barokk Eger és Heves megye. Magyar Képek, Budapest, 1993.27., 44. kép; Csók képi forrásának meghatározását Jernyei Kiss Jánosnak köszönöm.
