Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A megtalált paradicsom - Gärtner Petra: Tárgytörténetek - képtörténetek. Csók István néprajzi hagyatéka a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban és a budapesti Néprajzi Múzeumban
270 A MEGTALÁLT PARADICSOM / XVI. GÄRTNER PETRA: CSÓK ISTVÁN NÉPRAJZI TÁRGYAI ágyfő tetejére pedig a 61.129.4-6. Itsz. két gyertyatartót és életfát [XVI.45.] szerelte. Ezek helyét jelzik a párkányba fúrt lyukak. A tükörkeret többi részét pedig a mester szándékozta a mennyezetkeretnek [XVI.37.] megfelelő stílusban kifesteni. El is kezdte a munkát, de abbahagyta, s bár Züzü leánya többször kérte a munka folytatására, sosem fejezte be. Leánya most az egészet szétszedte és a Múzeumnak ajándékozta." XVI.37. Ágymennyezet keretének darabja8 Készült: Decs vagy Szekszárd (Tolna megye), 19. század második fele Használat helye: Sárköz (Tolna megye) Anyaga: fenyőfa Hosszúság: 71,5 cm; szélesség: 8,5 cm NM, Itsz.: 61.129.2. (Háztartásgyűjtemény - Bútorgyűjtemény) A gyalult deszka felső része egyenes záródású, alsó része tengelyesen szimmetrikus elrendezésben ívesen fűrészelt. Sötétkékre van festve, az ívek mentén piros kontúrral. A kék alapon fehérrel kiegészítve piros színű, kisebb-nagyobb virágminták láthatók a bútordarab formájának megfelelően tengelyesen szimmetrikusan. A virágmotívumok között zöld levelek és ágak vannak. Több helyen szögnyomok láthatók rajta. Múzeumi dokumentációját K. Csilléry Klára készítette:„Csók István gyűjtötte a múlt század végén, tükörkeret [XVI.38.] fölé szerelte (a tárgy hátán látható két új csap is ennek emléke), az ágyfő [XVI.36.] tetejére pedig a 61.129.4-6. Itsz. két gyertyatartót és életfát [XVI.45.] szerelte. Ezek helyét jelzik a párkányba fúrt lyukak. A tükörkeretet fönt a 61.129.1. Itsz. ágymennyezet darab szegte, a többi részét pedig a mester szándékozta a mennyezetkeretnek megfelelő stílusban kifesteni. El is kezdte a munkát, de abbahagyta, s bár Züzü leánya többször kérte a munka folytatására, sosem fejezte be. Leánya most az egészet szétszedte és a múzeumnak ajándékozta." XVI.38. Tükör Készült: 20. század eleje Anyaga: fenyőfa Magasság: 115x68 cm (tükör), 144x109 cm (keret) SZIKM, Itsz.: N.2011.37.1. Sárközi festést utánzó népies tükör. A feketére festett keret fűrészelt, gyalult deszkalapokból és lécekből készült. A tükörkeret lent és kétoldalt pirosra festett keskeny léccel még tovább bővült, valamint jobbról és balról még egy-egy íves körvonalú léccel is kiegészült. Az álló téglalap alakú tükörmezőbe, a sarkokhoz illesztve, íves körvonalú falemezek nyúlnak be. Ennek fekete alapjára maga Csók István festett piros és fehér virágornamenseket, a munkát azonban nem fejezte be, Így a tükör díszítése aszimmetrikus maradt. A mintázat a Néprajzi Múzeumban őrzött ágymenynyezet keretdarabjának (XVI.37.) stílusában készült. A tükörkeret oromzatdeszkájaként ugyanis ezt az ágymennyezetdarabot használta fel Csók. A keret felső részén futó, íves vonalban festett, piros szegélycsík pontosan megegyezik az ágymennyezetdarab sziluettjével. A tükör és a menynyezetdarab szét lett szedve, és egyik darab a Néprajzi, a másik a Szent István Király Múzeumba került. XVI.39. Mángorló Készült: 1852 Anyaga: bükkfa Magasság: 3,5 cm; hosszúság: 74,5 cm; szélesség: 18 cm SZIKM, Itsz.: N.2011.42.1. A mángorló egy darab fából lett kialakítva. Nyele orsó alakú, gömbölyített, végén korong alakú fogantyú van. A végére kötözött vastag dróttal akasztották fel. A mángorlótest enyhén domború lapján vésett minta látható: egy, az egész előlapot betöltő, tulipánokban, bimbókban és két nagy XVI.39.