Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
A megtalált paradicsom - Jurecskó László: Népművészeti motívumok Csók István művészetében
A MEGTALÁLT PARADICSOM/ XIV. JURECSKÓ LÁSZLÓ: NÉPMŰVÉSZETI MOTÍVUMOK CSÓK ISTVÁN MŰVÉSZETÉBEN 245 újra éles vitába keveredik. Még fest néhány népművészettől ihletett témájú képet, ám ezek viszszalépések korábbi műveihez képest, néha maníros utánérzések, a kereskedelem által is keresett témák ismétlései, olykor anekdotázók, mégis fontos adalékul szolgálnak Csók tízes évekbeli művészetéhez. Felmerül a kérdés, hogy a korabeli és a későbbi kritika miért nem szentelt méltó figyelmet egészen az utóbbi időkig a festő népművészeti tárgyú műveinek? Magyarázatát magának Csóknak a személyiségében kell keresnünk. Számára a nagy kép, a nagy kompozíció, a téma megoldása előbbre való volt, mint ezek a kisebb méretű, de festői művek. A Báthory Erzsébet, a Vámpírok, a Thámár, a Nirvána stb., fontosabbak voltak számára, amelyekkel inkább meg kívánt felelni saját céljainak és a közönség elvárásainak. Az állandóan önmagával viaskodó, a nagy és látványos, sokszor hatásvadász témákkal, kifejezési módokkal küszködő festő számára a nép és a nép művészetének ábrázolása azonban megnyugvást, biztonságot, állandóságot is jelentett. Biztosította festészete továbbfejlődését, az újabb és újabb kornak megfelelő kifejezési formák megtalálását. Csóknak nem elmélkedései, hanem képei igazolják, hogy 1907 és 1910 között készült népi témájú, népművészeti motívumokat ábrázoló kompozíciói egy igazán modern és jellemzően magyar stílus alapjai lehettek volna. XIV.7. 'Jurecskó 2009.185-194. 2 Fülep Lajos: Magyar művészet. Művészet és világnézet. A magyar művészettörténetforrásai. Corvina, Budapest, 1971.57-76. 3 Jankó János: Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány. Athenaeum, Budapest, 1892. 4 Jankó János: Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Budapest, 1897. 5 Jurecskó László: A magyaros szecesszió kialakulása és szerveződése K. Lippich Elek, a hivatalos művészetpolitika irányítója vezetésével. Szakdolgozat. ELTE-BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest, 1986. 6 Diner-Dénes József: Magyar képzőművészeti kiállítás. In: Magyarország a párizsi világkiállításon. Hornyánszky Viktor - Erdélyi Mór (szerk.) Budapest, 1901.21. 7 Csók Réti névsorai szerint 1897 és 1901 között minden nyarat Nagybányán töltött. Ld. Réti István: A nagybányai művésztelep. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1954; Újra kiadva: Réti 1996. 8 Bugaci pásztor, 1900. olaj, vászon, 73,7x84 cm, MNG Itsz.: 1954. 9 Mivel a képet a kiállításról megvásárolta az állam, feltételezhetjük, hogy Csók festménye a hivatalos körök tetszését is elnyerte. Ld. Művásár, vásárlások az országos magyar képzőművészeti társulat 1902/3. évi téli kiállításán. Művészet, 1903.1. sz. 73., 7. 10 Teknővájó cigányok, 1903. olaj, vászon, 92x182 cm (lappang). A festmény egykor a budapesti Lukács fürdőben volt látható. 11 A Nemzeti Szalon őszi kiállítása. Magyar Hírlap, 1904. okt. 9., 12. 12 M. [Márkus László]: A téli tárlat. Szalon Újság, 1904. nov. 30., 6. 13 Hímző sokác asszony, 1905. olaj, fa, 73x58,5 cm; Sokác lány a Dunánál, 1905. SZÍ KM, Itsz.: 64.70.1 ; Sokác menyecske, 1905. olaj, vászon, 50x37,5 cm (lappang). ,4 Csók 1945; Csók 1990. 15 A művészet útvesztője. Agrár Album, Budapest, 1904; Újraközölve: Fülep 1974.1.33. ,6 Farkas 1957.51. 17 Széljegyzetek a Tavaszi Tárlathoz. Úttörő, 2. évf. 1907. máj. 11., 19. sz. 13-15. ,8 Róka Enikő: A népi élet modern poézise. In: Nemzet és művészet 2010.378-379. '9 Révész Emese: Csók István. In: Magyar vadak Párizstól Nagybányáig, 1904-1914. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006. 254. 20 Csendélet, 1908. tempera, papír, 45,3x54,3 cm, MNG Itsz.: 1955-5324. 21 Ld. Jurecskó 2009. 22 Csók István levele Koronghi Lippich Elekhez 1910. szeptember. Közölve: Jurecskó 2009. 192; Ami az esemény időpontját illeti, Csók kicsit téved, hiszen a finn kiállítás a Salon d'Automne-ban 1908-ban volt, míg ő 1909-ben lett sociétaire, azaz ekkor vehetett részt a zsűri munkájában. 23 Öhquist János: A Finnek Művészete. Ősidőktől Máig. Művészeti Könyvtár. K. Lippich Elek (szerk.) Budapest, 1911. 24 Jurecskó 2009.192. 25 Azaz Kalotaszeg, Székelyföld, a csángók, Torockó, a Balaton vidéki pásztorok, a dunántúli magyarok és a palócok népművészetét. 26 Jurecskó 2009.192. 27 Felbuzdulása után Csók hamarosan összeütközésbe került a tanácsossal. Sajnos, népi témájú, fauveos képei festését sem folytatta 1910 után. 28 Jurecskó 2009.193. 29 Lippich de Korongh, Alexius: La formation de l'esprit artistique en Hongrie. Victor Hornyanszky, Budapest, 1901. 30 Jurecskó 2009.193-194. 31 Jurecskó László: K. Lippich Elek a népművészet felhasználásáról. In: Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás hatvanadik születésnapjára. Mohay Tamás (szerk.) KLTE, Debrecen, 1992. 285-95. XIV.7. „Éva”. Ülő sárközi lány, 1902 (repr. Művészet, 1902) I
