Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Fajcsák Györgyi: Csók istván hagyatéka a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban
GYÖNYÖRÖK KERTJE / XI. FAJCSÁK GYÖRGYI: CSÓK ISTVÁN KELETI TÁRGYAI 205 XI. FAJCSÁK GYÖRGYI Csók István hagyatéka a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban XI.1. Shouxing, a Hosszú Élet csillagistensége szarvasháton (Kína, 18-19. század) Bronz; restaurált Magasság: 51 cm; szélesség: 27,5 cm HM, Itsz.: 64.52.1-2. A lábát lépésre emelő, fejét kissé balra fordító szarvas hátán (fehér szarvas a Hosszú Élet csillagistenségének hátas állata) ül a taoista istenség. Fején magasra felnyúló fejfedő látható, amely megnyújtott koponyáját ta karja. Jobb kezében őszibarackot, a halhatatlanság gyümölcsét, baljában legyezőt tart. Hosszú szakálla mellkasát éri. Bő redőjű köntösét dereka alatt átkötő fogja össze. Az állat és a figura külön készült. Az állat homlokát két agancs díszíti. XI.2. Álló taoista figura (Kína, 18-19. század) Bronz, fekete lakkozás nyomaival Magasság: 24,5 cm; talapzat: 6,8x6,5 cm HM, Itsz.: 64.54. Kis négyzetes bronztalapzaton álló férfialak, bal lábával egy felhőn támaszkodik. Jobb kezét teste mellett tartja, balját magasba emeli, s kezében egy lopótököt, a halhatatlanok italának hordozóedényét tartja. Köntöse jobb hónalja alatt záródik, ruhaujja a kézfejeken jóval túlnyúlik, s a bő szabású ruhát a derékon öv tartja össze. A figura hátán derék magasságban egy kobaktök forma illesztőcsap található, mellyel hátul is rögzítették (vélhetően egy nagyobb együtteshez) a szobrot. A köntöst apró, körkörös felhőminták díszítik. XI.3. Egyszarvú hátán ülő taoista istenség (Kína?, 19. század) Bronz, lakkozás nyomaival Magasság: 37,5 cm; szélesség: 29 cm; talapzat: 22,4x14,5 cm HM, Itsz.: 64.55.1-2. Téglalap alakú, karéjos peremű talapzaton áll a kínaiak mitikus állata (qilin), hátán egy férfi ül. Az állat fejét jobbra fordítja, sörénye és farka lángnyelvekhez hasonló. Fejét homloka fölött szarv díszíti, a hím állatokra jellemzően. Az állat kantárján elöl csörgők lógnak, oldalt bojtok díszítik. Az egyszarvú nyergét szőnyeggel takarták le. Az állat hátán ülő figura arcvonásai és viselete nem kínai. Fejét kígyószerűen tekeredő süveg fedi, arcvonása közép-ázsiai, nem han (azaz kínai) jegyeket hordozó. Elöl záródó, szögletes nyakkivágású köntöst visel, amit öv fog össze. Övén kanál és zacskó lóg. Lábán vágott szárú szattyánbőr csizma látható. Jobb kezében rövid kardot tart, bal kezében egy tájoló, csillagászati segédeszköz lehet. XI.4. Harang (Kína, 19. század) Bronz, paliszanderállvány Magasság: 48,5 cm (állvány), 24,6 cm (harang) HM, Itsz.: 64.63. Hengeres nyelű, ívelt szájperemű, elliptikus keresztmetszetű szertartási tárgy (kínai: nao). A vékonyfalú harangtestet kívül geometrikus, csigavonalas díszítéssel borították. A harangtest felső felén négy négyzetes mezőben 9-9 csigavonalas kúp helyezkedik el. A harang hengeres nyelét XI.4.
