Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Gyönyörök kertje - Fajcsák Györgyi: Keleti tárgyak és keleti témák Csók István festészetében

▲

1

202

GYÖNYÖRÖK KERTJE / X. FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI TÁRGYAK ÉS KELETI TÉMÁK CSÓK ISTVÁN FESTÉSZETÉBEN

1 Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Adattár (továbbiakban HMA) 1964/96, 1964/117, 1968/141.

2 HMA 1964/96,1994/117.

3 HMA 1968/141.

4 Révész 2006

5 Az 1900-as világkiállításhoz kötődött a korai japán buddhista plasztikák és kolostori kincsek felfedezése. Hayashi Tadamasa japán gyűjtő és műkereskedő hozta a kiállítás idejére Európába az addig ismeretlen tárgyakat. A bemutató revelációként hatott az európai művész- és gyűjtőtársadalomra.

6 Guimet 1876-ban hivatalos küldetésben járt Japánban. Különös érdeklődéssel fordult a zene és az idegen népek vallásai felé. Ez utóbbiban vélte megragadni a világ jellegzetességeit.

7 Vö. Werner Hofmann: A földi paradicsom. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1987. A keleti vallások panteonjainak felállítása mögött az összehasonlító mitológiai kutatások nagy vitái húzódtak meg. A közös indoeurópai mitológia kutatása mellett keresték más mitológiák rendszeralkotó elemeit. A mitológiakutatás egyik nagy alakja Max Müller nyelvész volt. Vö. Georges Dumézil: Mítosz és eposz. Tanulmányok. Utószó: Hoppál Mihály. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.

8 Rippl japáni vonzódása Samuel Bing műkereskedővel való szoros kapcsolatából (1895-től) fakadhatott. A Guimet Múzeum meglátogatásáról egy 1914-es adatból tudunk, de feltehetően ismerte már korábban is a Guimet-gyűjteményt. Ld. Passuth Krisztina: Keleti kiállítás a Művészházban. Művészettörténeti Értesítő, 50. évf. 2001.1-2. sz. 85-102.

9 Kieselbach Galéria, 25. 2004. ápr., kát. 17.

10 1937 Csók, kát. 1. (Köszönöm Révész Emese segítségét az adat felkutatásában.)

11 Olaj, vászon, 59x54 cm, j. b. I.: „A vén Csók Pista bácsi Bp. 1950.", mgt.

,2 Magyar Művészet, 1926.70.

13 A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés és teozófia történetének részletes összefoglalását különös tekintettel irodalmi vonatkozásaira Tarjányi Eszter dolgozta fel. Ld. Tarjányi Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés és teozófia története és művészeti kapcsolatai. Universitas, Budapest, 2002. 11-23; A gnózis, a szellemtanokkal való kapcsolat, s áttételesen a buddhizmus irodalmi művekben nyomon követhető hatását többen is vizsgálták. Ld. Nagy Attila Kristóf: Szellemi bonctan. Budapest, 1992; Eisemann György: Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében. Budapest, 1997.

14 Rózsaffy Dezső (1877-1937) festő, a teozófiai mozgalom elkötelezett tagjaként a Teozófia című folyóirat főszerkesztőjeként működött. Hollósy-tanítvány volt Zajti (Zajthy) Ferenc (1886-1961), aki a spiritizmushoz és a teozófiához kötődött. 1929- ben az Iparművészeti Múzeumban állították ki indiai gyűjteményét, amelynek katalógusát és a bevezetőt is ő írta. India történetének ethnographiai problémái címmel a magyar őshagyomány és az indiai kultúra kapcsolatát igyekezett faji alapon nyomon követni. (Zajti Ferencz indiai gyűjteményének kiállítása az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kupolatermében. Budapest, 1929.)

15 Buddhista káté bevezetésül Gótama Buddha tanához az európaiak használatára. Összeállította Szubhádra Bhikshu. Mayer és Berger Könyvkereskedése, Máramaros-Sziget, 1893, 2. kiadás, 1900; A munka népszerűségéhez egyetlen adalék: Buddhista káté címmel 1897-ben regény is megjelent Nagyenyeden; 2. kiadása: Franklin Társulat, 1901. - Szerzője Félix álnéven Farnos Dezső volt.

16 Buddhista Katekizmus. Erőss Lajos (ford.) Hegedűs és Sándor, Debrecen, 1906.

17 Buddha-mondák. Hollósy József (ford.) Máramarossziget, 1896.

,8 A Buddhista káté sajtóvisszhangjából válogatást talál az érdeklődő a Buddha-mondák bevezetése mellett {Buddha-mondák. 1896.1-2).

19 Ld. még Fajcsák Györgyi: A kereszténység (a Világ világossága) és a buddhizmus (Ázsia világossága) a 19-20. század fordulójának magyar valláselméleti munkáiban. In: Misszió, globalizáció, etika. Matteo Ricci szellemi öröksége. Patsch Ferenc (szerk.) JTMR Faludi Ferenc Akadémia, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2011.189- 207.

20 Laoce életbölcselete Tao-te-king. Külföldi kútfők nyomán összeállította, bevezetéssel és magyarázattal ellátta Stojits Iván. Atheneum, Budapest, 1907.

21 Csók 1990.102-103.

22 Vasárnapi Újság, 56.1909. febr. 28., 9. sz. 171-173. In: Tímár (szerk.) II. 2009.32.

23 Egy azonos című tanulmány is készült: kát. 36.

24 Egyetértés. 1909. febr. 14., 15-16. In: Tímár (szerk.) II. 2009.10-11.

25 Csók István levele feltehetően Lázár Bélához; Párizs 1910. jún. 15. - MNG Adattár 1998/1926.

26 Kertész K. Róbert: Képek Ázsia keletéről. Pillanatfelvételek egy világkörüli sétáról c., 1906-ban megjelent könyvében rögtön az előszó kezdőképeként egy hasonló ikonográfiájú Amida Buddha-szobrot közöl.

27 Lyka Károly: Nemzeti képzőművészeti kiállítás. Magyar Művészet, 1933. 131.

28 A kínai képzőművészeti kiállítás katalógusa. Nemzeti Szalon. A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács Kiadása, Budapest, 1930. nov., 148., 150. tétel.

X.16. A szemközti oldalon: Csók István keleti tárgyai a székesfehérvári kiállításon, fölöttük a tárgyakat is bemutató festményekkel