Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Fajcsák Györgyi: Keleti tárgyak és keleti témák Csók István festészetében
198 GYÖNYÖRÖK KERTJE / X. FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI TÁRGYAK ÉS KELETI TÉMÁK CSÓK ISTVÁN FESTÉSZETÉBEN X.11. X.9. Csendélet Buddhával, 1937 [kát. 41.] X.10. Kínai csendélet (repr. Magyar Művészet, 1926) X.11. Csendélet Buddhákkal (repr. 1937 Fränkel Galéria) ülőlapjára állítva a nagyméretű Shouxing, a Hosszú Élet Csillagistenségének szobra foglal helyet. (XI.1.) A figura hátas állatán, a pöttyös szarvason ül. A kép bal oldalán a kerek, márványbetétlapos asztalon Csók kerámia fo-oroszlánpárja tűnik fel. Az oroszlánok hátán az egykor gyertyatartónak készült kelyhekbe virágokat helyeztek. Csók István keleti tárgyai műtermének és lakásának egykori fotóin is felfedezhetők. (X.1.) Különösebb figyelmet a festmények kompozícióját ihlető enteriő felvételek érdemelnek. Ilyenek a műteremlakás részleteit bemutató fotók, melyeken keleti tárgyai a kerek kínai asztalra állítva láthatók. Egyik jellegzetes elrendezésben Csók keleti kollekciójának bronztárgyai láthatók: a kínai szobrok, japán füstölők sa két indiai lámpatartó (XI. 25.), a lámpatartókba helyezett, hoszszúra nyúló barkaágakkal. Kelet, mint eszmeforrás A keleti vallások panteonjának európai népszerűsége szorosan kötődött a korszak szellemi mozgalmaihoz. Még a 19. század közepén született meg egy új eszme-vallás-tudomány: a spitirizmus,'3 amely bölcseleté, erkölcstana, ismeretelmélete, vallásos alapvetése révén egészen új világlátás köntösében tűnt fel. Az okkult tudományok számos irányzata - a teozófia, a metapszichika, azantropozófia éledtek fel áramában, amelyeknek egyik eredője a keleti bölcselet és a keleti vallások világa volt. Különösen nagy érdeklődéssel fordultak a buddhizmus felé. Az 1850-es évektől kezdve a magyar festők számára Párizs és Bécs mellett München számított vonzó tanulmányi központnak. Hollósy Simon festőiskolájának és a századfordulón felvirágzó nagybányai művésztelepnek a tagjai közül többen kötődtek erős szálakkal a keleti tanokhoz vagy a keleti művészethez.14 Az érdeklődés szempontjából fontos annak a kapcsolatnak a kiemelése, amely a festőiskola alapítóját, Hollósy Simont testvéröccséhez, a magyar nyelvű buddhista irodalom első fordítójához, Hollósy Józsefhez fűzte. 1893-ban Máramarosszigeten jelent meg a Buddhista Kate, amelynek fordítója Hollósy József volt.15 A munka Szubhádra Bhikshu (eredeti nevén Zimmermann) német nyelvű buddhista katekizmusán alapult, amely 1888-ban Braunschweigben látott napvilágot, s a páli kánon alapján foglalta össze a buddhizmus tanait. A hetvenhét lapnyi füzet iránti érdeklődést mutatja, hogy 1900-ban második kiadása is megjelent. 1906-ban Buddhista Katekizmus címmel újabb fordítása is napvilágot látott Debrecenben.16 1896-ban ugyancsak Máramarosszigeten jelent meg Buddha-mondák címmel az a könyvecske, amely Karl Eugen Neumann osztrák indológus Zwei buddhistische Suttas című fordításkötetének kivonata volt.17 A megjelent buddhista művek élénk érdeklődést váltottak ki,18 s bizonyára eljutottak Münchenbe és a Máramarosszigettől nem nagy távolságra fekvő Nagybányára is.19 A teozófia áramában a teozófusok művei különös erővel irányították a 19. század utolsó harmadának figyelmét a keleti vallásokra, mert a teozófia tanításába az indiai bölcselet, a buddhizmus, a taoizmus és az iszlám elemeit is beemelték. Ismeretes, hogy Stojits Iván, a teozófiai mozgalom elkötelezettje fordította le elsőként magyar nyelvre Lao-ce Út és erény könyvét, hiszen a kínai taoizmus legfontosabb szövegét a teozófusok vették be„kánonuk"-ba.20 Párizsban, 1890 körül ismerkedett meg Mednyánszky László a teozófus Helena Petrovna Blavatsky írásaival. Második párizsi tartózkodása idején pedig André Chevrillon, az Indiát megjárt író, filozófus ismertette meg őt a buddhizmus tanaival. Az 1890-es évek közepétől a felvidéki nagyőri kastélyba már a buddhista Mednyánszky tért vissza újra és újra. Ő irányította a Párizsban tanuló Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep alapítójának figyelmét a teozófia és a buddhizmus tanítására. Csók István is Mednyánszkytól nyert ösztönzést:„Tudása, olvasottsága elütő minden másétól. A hindu és spiritiszta tanokkal ő ismertetett meg bennünket oly vonzó és érdekfeszítő modorban, melynek lehetetlen volt ellenállni. Én el-elsakkoztam vele, míg a többiek diskuráltak. Kártya nem volt, csak néha biliárd. Sokszor nagyon érdekes témákat vitattunk meg az Operára néző ablaknál, ahol asztalunk volt. Nemcsak művészetről, de a legelvontabb tudományos dolgokról is. Hogyne! Hiszen ott ültek még Ferenczy,Thorma és Réti is [...]"-emlékezett vissza később Csók István önéletrajzában.21
