Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Gellér Katalin: Hatások kereszttüzében. Orientalizmus és japonizmus Csók festészetében
GYÖNYÖRÖK KERTJE / IX. GELLÉR KATALIN: HATÁSOK KERESZTTÜZÉBEN 191 Csók István Nirvánája a 20. századi festészet„ikonizációs"irányát képező művek közé tartozik. Ez az ikonizációs folyamat az impresszionista és szimbolista festészettel kezdődött, s Picasso Avignoni kisasszonyodéban érte el tartalmi-formai csúcspontját, betetőzve a japán fametszetek hatására kezdődő, majd az afrikai művészet hatására felgyorsult változást. Inspirációjuk megerősítette a festőket az illuzionista tér- és figuraformálás elhagyásában, s ezzel párhuzamosan megszűnt az elbeszélés korábban kiemelt szerepe is.61 Csók festménye még a szimbolista művészet átmeneti jegyeit hordja magán; a szobor megmarad szobornak; szimbólumnak, s az élő modelleket nem írja át a keleti művészet formavilágát követve. A mű a korszak„földi paradicsom"ábrázolásainak sorába is beilleszthető.62 Az istenség és a női figurák egy térbe helyezése, az ellentéteket kiegyensúlyozó harmónia a Nirvánát Ingres és Pierre Puvis de Chavannes antik Árkádia-élményt idéző festményeivel, illetve Paul Gauguinnek azon munkáival rokonítják, amelyeken a bennszülöttek még isteneikkel élnek együtt. Ingres Aranykor (1862) és A török fürdő (1862) című festményeihez, valamint divatos akadémikus és szimbolista festmények aktözönéhez hasonlóan Csók is meztelen női testekből álló kompozícióra bízza mondandóját. A bal oldali, zsúfolt, vertikalitásában Gustav Klimt egyetemi freskóinak zuhanó alakjait is felidéző része különböző életkorokat, élethelyzeteket foglal magába. A felső szinten gyermek, lejjebb a téma csupán fotóról ismert variációján férfival ölelkező nő, míg a fennmaradt változaton anya és gyermeke látható. A félkörívbe helyezett emberfolyam középpontja az előtér aktja. Tőle jobbra a zsúfoltság megszűnik, a mozgalmasság lecsendesül, a lótuszon térdelő női figura magányosan - vagy az ismert, kidolgozott változaton párjával együtt - a megnyugvásra, az érzéki tobzódás után szellemi kiteljesedésre utal. Álomképek gyanánt tűnnek fel, mintha az istenség álmodná őket, ahogy Czóbel Minka Eunoia című versében a víziók az„örök nagy Isten" végtelen álmának a kivetülései.63 Műve önéletrajznak, életműve összegzésének is felfogható. Elődjének tekinthető Gauguin is, aki Nirvána című festményébe és a Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? kompozíciójába beillesztette kedvelt figuráit, régebbi munkáit. Csók is beleszőtte az életfolyamba korábbi festményei kedvelt aktjait, Thámárt, valamint Züzü figuráját. A Kelet, ahogy számos kortársánál, az antik Árkádia-, illetve a keresztény mítosz paradicsomképét helyettesíti. Az istenkép megformálásában nem a hűség, a szakralitás érzékeltetése a lényeg. Buddhája behelyettesíthető lenne Jupiterrel vagy Gauguin óceániai isteneinek bármelyikével. Az isteni vonásokból csak annyit hagy meg, amennyire szüksége van ars poeticája megfogalmazásához, mert úgy tűnik, a paradicsomot Csók István az álom, az alkotás, az ihlet birodalmával azonosítja. Emlékezései szerint a nirvána a legmagasabb átszellemülés állapotát jelenti, az ihlettel, az alkotó extázissal összekapcsolt fogalmat. Álomszerű, féltudatos, felfokozott érzelmi állapotként, műtermi hangulatként írja le, melynek során mintegy„bódulatban"születnek a képek. A festő a műtermi álmodozások önfeledt boldogságát a nirvána elérését megelőző állapothoz hasonlítja:,,!)...] sehol sem lehet szebbet álmodni, mint egy festőműteremben. A mámor egy oly különös formája ez, melyhez semmiféle más bódulat nem hasonlítható. De talán mégis. Ilyen lehet a hindu bölcselők szent önkívülete, mely megelőzi a Nirvánát."64 Ahogy az avantgárd festészet jó néhány jelentős képviselőjének a munkásságát, Csók Istvánét is megújulásra késztette a keleti művészet, melyet a Párizsban megismert új festészeti irányokhoz hasonlóan egyéni módon dolgozott fel. Az impresszionista és szecessziós jegyekkel szorosan összefonódott japonizmus formai jegyeinek hatása, valamint az orientalista színvilág egyéni interpretációja mellett a Nirvána ban megfestette az áhított, eddigi munkáit egységbe fogó és szimbolikus tartalmat is közvetítő művet. IX.17. Paul Gauguin: Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? 1897 i
