Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Gellér Katalin: Hatások kereszttüzében. Orientalizmus és japonizmus Csók festészetében
GYÖNYÖRÖK KERTJE / IX. GELLER KATALIN: HATÁSOK KERESZTTÜZÉBEN 187 vonalai mentén dinamikus, képzeletbeli átlók húzhatók. A festmény aszimmetrikus felépítésű, a viszonylag üres bal oldalt és a figurákkal zsúfolt jobb oldalt a festmény sok szereplős változatán is sikerült a művésznek kiegyensúlyoznia. Egymásra utaló mozdulatokkal, a középen lévő nőalakok párhuzamos elhelyezésével egységbe kapcsolta a figurákat és a tájat. Az aszimmetrián kívül alkalmazta a japán fametszetek hatására ekkor már széles körben elterjedt szabad kompozíciós módszert, bár a táj, a domborzat természetes formái is magyarázhatják a figurák laza egymás mellé és fölé helyezését. A felszín, a kép síkjának dekoratív hangsúlya ellenére a kép a valóságillúzió keretein belül marad, s a távoli tájra nyíló háttér ellenére sem veszti el síkszerű karakterét. Festésmódját tekintve is kettős: a plein air festményen dekoratív, néhol arabeszkbe futó vonalak kapcsolják össze a szereplőket. A páva a szecesszió egyik legkedveltebb motívuma, de közvetlen japán hatásra is utalhat, hogy a motívumot Csók önmagában is feldolgozta egy keskeny, nyújtott formátumú vásznon. (IX.8.) Csók ismerhetett számos szecessziós ábrázolást, melyeknek James Abbott McNeill Whistler Frederick Leyland házába készített Pávás szobaja (1876-77) volt a mintája. (IX.10.) Láthatta Párizsban Alfons Mucha Georges Fouquet számára tervezett pavilonját is, amelynek egyik pávadísze hasonló beállítású.32 (IX.11.) Ezen túlmenően más hatás is feltételezhető. Az 1900-as Párizsi Világkiállításon Radisics Jenő az Iparművészeti Múzeum számára megvásárolta Araki Kanpo ezüstérmes pávás festményét.33 (IX.9.) A virág- és állatfestő a Nyugat-Európában is elismert japán művészek közétartozott. A páva kedvelt témái egyike volt, párban és egyedül is többször feldolgozta. Az 1872-es Bécsi, az 1893-as Chicagói és az 1900-as Párizsi Világkiállításon is díjakat nyert munkáival. Kanpo festményén a madár gazdag növényzettel borított sziklán áll. Testének és hosszan lelógó farktollának különböző mintázatú részeit közelnézetből, aprólékos precizitással festette meg. A madár hátulról, félfordulatban van ábrázolva, feje oldalnézetben látható. Ebben a beállításban jelenik meg a pompás tollazatú madár Csók István festményén is, bár a test dőlési szöge ellenkező irányú, és a páva visszaforduló feje jobban lehajlik, mint a japán ábrázoláson. Keleti tárgyak a festményen Az európai alkotók a Kelet művészetével a japán fametszeteken túl kultikus szobrok közvetítésével ismerkedtek meg. Csók egyik csendélete, melyen keleti szőnyeg, indiai elefánt s két kínai oroszlánszobor látható (X.10.), ékes példája keletélménye sokszínűségének. Ezen a reprodukcióból ismert munkáján a keleti tárgyak nem jelentenek többet izgalmas, különleges festői motívumnál.34 Kínai tárgyak a „főszereplői" a Csendélet kínai szoborral (kát. 42.) című olajképének is. Az ábrázolt tárgyak gazdag sokfélesége a Párizsi műterem című festményén tetőzöd ik: ja pán szobor (a Sokkarú Avalokitésvara), virágos vázák, színes terítő és népművészeti tányérok színesítik az összképet, melynek része a fényes lilás-rózsaszín ruhát viselő nőalak is. (X.14.) Egymásmellettiségük szinte sokkoló, távolról Henri Matisse, még inkább Kees Van Dongen fauve-os orientalizmusára emlékeztet. A Buddha-szobor, mint képtárgy, Csók második párizsi tartózkodása idején készült munkáin tűnik fel. Egyik vásznán a festő tulajdonában lévő kínai Buddha-szobor látható, (kát. 40.) Az istenalak önmagában teljes, zárt realitásként, életörömmel teli figuraként jelenik meg. Életszerűségét, plasztikus hatását nem csökkenti, hogy a festő a porcelánszobor anyagát, színes festett motívumait aprólékos pontossággal örökítette meg. A szoborból áradó dinamizmust a zöld koszorúval díszített, egyébként egyszínű, lazán egymás mellé helyezett festékfoltokból kialakított háttér is fokozza.35 A Csendélet Buddhával (kát. 41.) kétféle beállításban ismert, a mozdulatlanságot, állandóságot megtestesítő szobrok mögött a „világ", színes, viliódzó szövetű anyag látható, szabálytalan sötétkék és fekete törésvonalakkal. A festmény dinamikus kontrasztjaival, merész, vadul kavargó színorgiájával az expresszionizmus előhangjának tekinthető.36 A művész gazdag faragású kínai széke és asztala is több jelentős festményen szerepel - a szék különleges geometrikus mintázatával a síkot, a dekorativitást növelő képelemként is feltűnik. IX.11. IX.9. Araki Kanpo: Páva (HM) IX.10. Abbot McNeill Whistler: Pávás szoba, 1876-1877 IX.11. Alfons Mucha: Fouquet boutique, 1900 '
