Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Gyönyörök kertje - Gellér Katalin: Hatások kereszttüzében. Orientalizmus és japonizmus Csók festészetében
184 . GYÖNYÖRÖK KERTJE / IX. GELLÉR KATALIN: HATÁSOK KERESZTTÜZÉBEN IX.3. IX.2. Bodzafa egymagában, 1909 körül [kát. 91.] IX.3. Részlet a Schiffer-villa pannójábó\, 1911 [kát. 93.] nevet is kapott („le japonisme"), mely gyorsan meghonosodott az akadémikus sablont elhagyó, saját törekvéseiket a japán fametszetekben igazolva látó festők körében.7 A francia impresszionista festők számára a japán művészet már nem csupán egzotikus témát, színes kelléket jelentett, mely idegenségével és távoliságával gyakorol hatást, hanem a„látásforradalmát"elindító inspirációt is.8 A szülőhazájában alacsonyabb rendűnek tartott, a mindennapi életet feldolgozó témája miatt kevésbé becsűlt„ukijo-e" képtípus azaz az„elillanó világ", a „múló élet" képeit megörökítő fametszetek a színek és formák új harmóniáját kereső impresszionista, majd szecessziós művészekre felszabadítóan hatottak, alternatívát jelentettek a reneszánsz óta uralkodó látásmóddal szemben. Megerősítették a kompozíció és színkezelés tradicionális szabályaival, a modellálásra, a tónusértékekre, az árnyékolásra, a centrális perspektívára épülő ábrázolással szembeforduló törekvéseiket. A figurák elmetszésével, a felület hangsúlyozásával, az aszimmetrikus szerkesztéssel, a szokatlan nézőpontok alkalmazásával, mint a többszörös perspektíva (vagyis a különböző nézőpontok használata egy képen belül) és a V-effektus (azaz a távolodó vonalak szétnyílása) új hatásokat eredményezett. A kétdimenziós képeken a figurák szabadabban helyezkednek el a térben (akár egymás fölött is) és magas a horizontvonal. A japán metszetek hatására a historizmus„horror vacui" szemléletét az„amor vacui" váltotta fel. A japán fametszetek keveretlen színei, árnyalatok nélküli színsíkjai, erős kontúrozása és a természeti formák stilizálása erősen hatott a szecessziós mesterekre. A japán kézműipar finomsága - melyeket főként kisebb használati tárgyakon, mint a„tsuba" (kardvédő) és az„inro" (sóvagy orvosságtartó) tanulmányozhattak - az iparművészetben is katalizátor szerepet játszott. A japonizmus a festészetben különböző módon jelentkezett. James Abbott McNeill Whistlernek a visszafogott, redukált színskálán alapuló színvilága, az impresszionista mesterek esetében (többek között Claude Monet-nál) a dekoratív ornamentális hangsúly a japán művészet példájához vezethető vissza. Paul Gauguin festményeinek erős színellentétei, árnyék nélkülisége, a felület ritmikájához igazított, torzított vagy sziluettszerű figurái, Pierre Bonnard és Edouard Vuillard különböző mintázatú felületek egymás mellé helyezésével létrehozott, arabeszk hatású kompozíciói és Gustav Klimt geometrikus ornamentikája a japán fametszetek inspirációját mutatja. Vincent van Gogh a természeti motívumok új szemléletét, a festés szabadságát tanulta tőlük.„Egész életművem a japáni világra épül"- írta.9 A formai hatás mellett a keleti filozófia különböző ágai, de elsősorban a buddhizmus, számos francia művészre, elsősorban a Nabikra és Odilon Redonra hatott. Az 1880-as évek végétől egyre nagyobb számban Párizsban tanuló magyar művészek, köztük az 1887-1889, majd 1903-1910 között Párizsban tartózkodó Csók István is, láthatták az akadémikus mesterek és a szalonfestők gazdagon berendezett műtermeit és keleti tárgyakat megörökítő munkáit, de már a japonizáló impresszionista és szimbolista mesterek alkotásait is. A hatalmas keleti anyagot felhalmozó Guimet és Cernusci múzeumok is nyitva álltak az érdeklődők előtt, a japán fametszetek bekerültek a legnagyobb európai múzeumokba, s a műtárgypiacot elárasztotta az olcsó, az európai ízléshez is alkalmazkodó japán áru. Lázár Béla szerint a kilencvenes évek Párizsában a Szajna-parti árusoknál akár 20 centime-ért lehetett már kapni japán fametszetet, feltételezhetően kortárs műveket.10 Csók István is vásárolt, de gyűjteményének fennmaradt tárgyai között, melyek a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumba kerültek, japán fametszet nem volt, de például kínai szobrok, berendezési tárgyak és tibeti festmény igen.11 1889-ben Csók látta a Párizsi Világkiállítást, ahol a japán pavilon tárgyai már nem keltettek olyan érdeklődést, mint korábban, de a művészekre, így Paul Gauguinre is jelentős hatást gyakoroltak az itt látott, különböző egzotikus országokból érkezett művek.12 A Csókot ért hatásokról emlékezései tanúskodnak:„Átmentem a hídon. A különös, sötét ibolyaszín felszítta magába az Eiffel-tornyot s a Trocadero kupoláját. A hidak alatt olvadt lapis lazuli hömpölygött. Úgy éreztem magam, mintha valami láthatatlan kéz egy eltörlődött, színes japán metszet közepébe helyezett volna."13
