Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Égi és földi szerelem - Budai Rita: Csók István és a bibliai nők
ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM / VII. BUDAI RITA: CSÓK ISTVÁN ÉS A BIBLIAI NŐK . 167 ságával. Siratás helyett sokkal inkább tűnődő, magába roskadt, tehetetlen. Aléltsága, testének mezítelensége, a környezetét képező dús drapériák és hímzett vánkosok orientalizáló jelleget kölcsönöznek a festménynek, a szőke, fehérbőrű modell azonban egyáltalán nem keleties. A lány testének csábereje, melyet Csók dús festőiséggel ecsetel, töretlenül sugárzik, hasonlóan Bűnbánó Magdolna megjelenítéséhez.Thámár saját testi szépségének lett áldozata, az váltotta ki sorsának tragikus fordulatát, de egyben az az egyetlen dolog, ami megmaradt neki tisztasága, becsülete elveszítése után. Ahogy Magdolna szépsége még izgatóbb, mint a közönséges szajháé, ugyanúgy a meggyalázott, erkölcsileg megsemmisített királylány vonzereje is felfokozódik. Ha a képpel Párizsban az 1906-os Szalonon, s 1907-ben a budapesti Nemzeti Szalon téli kiállításán a művész nem ért is el azonnali sikert, később elismerték: 1911-ben a római nemzetközi kiállításon a ThámátX az állam megvette a római Galleria Moderna számára, és ekkor kérte fel őt az olasz kultuszminiszter, hogy fesse meg saját képmását az Uffizi Képtár önarcképgyűjteménye számára. A másikThámárnak a történetét, akiről ugyanekkor készítette első festményét (1906), Mózes első könyvéből (a Teremtés könyvéből) ismerjük.48 Ez az alkotás Fruchter Lajos gyűjteményébe került.49 Egy 1921 -es kiállításon két Júda gyűrűje című kép is szerepelt,50 ezek nyilván az elsőnek a variánsai voltak, (kát. 25-26.) Meghökkentő és különös ez a bibliai történet is.Thámárt Júda szerezte feleségül első fia számára. Miután az meghalt, második fiát is elküldte hozzá, hogy fiat támasszon halott bátyja helyett, de ő is meghalt. A két titokzatos halálesetet Júda Thámár személyéhez kapcsolta, és nem akarta a harmadik fiát is hozzáengedni, nehogy az is meghaljon. Hosszabb idő elteltével Thámár türelmét vesztette, és mivel jogosnak érezte azt a kívánságát, hogy gyermeke szülessen, prostituáltnak álcázva magát elcsábította saját apósát, és az tudtán kívül teherbe ejtette a menyét. Mivel Júda nem fizette ki helyben az együttlét árát, vagyis egy gödölyét, zálogul Thámár a pecsétnyomó gyűrűjét és a botját kérte el, s eltűnt a környékről. Amikor három hónappal később felelősségre vonták, hogy özvegyként miféle paráznaság következtében esett teherbe, ezek felmutatásával igazolta magát Júda előtt, aki ezt elfogadta, és elállt az asszony megbüntetésétől. Thámár ikerfiakat szült Júdától. Júda és Thámár enyelgésének ábrázolása előfordult a reneszánsz és barokk festészetben, különösen Németalföldön (Tintoretto, Ferdinand Bol, Vil.10.; Aert de Gelder stb.), a francia művészetből Horace Vemet orientalizáló feldolgozását említhetjük (VII.11.). Csók azonban itt sem az epizódot, hanem egyedül Thámárt mutatja be (bár egyes verziókon még látjuk Júda távozó alakját), amint mezítelen felsőtesttel, az arcát addig eltakaró kendőt felemelve, egy bokor árnyékában ülve diadalmasan magasba tartja a megszerzett zálogot. Thámár bizonyos értelemben valóban egy titokzatos bibliai „femme fatale", hiszen eltökéltségében nem ismer akadályt, s két (hitványnak ítélt) férje halála nem tántorítja el őt attól, hogy öccsükre, vagy ha őt nem kaphatja férjül, apjukra is igényt tartson. Bár a bibliai történet semmiképp nem kéjvágyónak mutatja be ezt a nőalakot, hiszen csak megszabott ősi jogát kívánja érvényesíteni, ez a„férfipusztító"tulajdonsága mégis megragadta Csók képzeletét. Diadalának pillanatában, amikor eléri, hogy teherbe esik, győzelmi mámortól ittasan látjuk őt, mely egy kicsit Saloméra emlékeztet, ahogyan a levágott fejet a kezében tartja.Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a szabadban megfestett női akt, amely alapvetően Nagybányához kötődő festői feladat volt, s amellyel ő maga is foglalkozott 1897-ben a Melancholia Vénuszán dolgozva, itt (és ugyanebben az időben a Vámpírokon) tér újra vissza Csók festészetében. A Júda és Thámár folytatásaként talált rá a művész a Zsuzsanna-témára, amely az egyik leggyakrabban ábrázolt ószövetségi történet a reneszánsz óta.51 Az eseménysort Dániel könyvének utolsó, egyes protestáns kiadásokból hiányzó része beszéli el52 (bár kronologikusan ezt a történetet Dániel könyvének jelenlegi első fejezete elé kellene helyezni, mivel ez Dániel próféta első, ifjúkori prófétai tevékenysége idejére esik). Zsuzsanna szép és istenfélő asszony volt, a gazdag és tekintélyes Joakim felesége. Két gonosz bíró vágyra gerjedt iránta, s elrejtőzve meglesték, amint a gyümölcsöskertben fürdik. A két vén megpróbálta elcsábítani, és meg is fenyegették, VII.12. VII.12. Anthonis van Dyck: Zsuzsanna és a vének, 1621-1622
