Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Égi és földi szerelem - Király Erzsébet: Pogányság és Megváltás. Még egyszer Csók István nagybányai korszakáról
154 . ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM / VI. KIRÄLY ERZSÉBET: POGÁNYSÁG ÉS MEGVÁLTÁS VI.15. és családjának, azaz a szatíroknak, najádoknak, nimfáknak távozásával a természet közvetlenségének„csodája" készül veszni.57 A természet azonban nem válhat üressé, és a tünékeny, alakváltó isteneknek a mítoszformáló költői képzeletben vissza kell térniük az embervilágba. A természetfölötti istent hirdető új világban tehát új mítosz támadt a régiből. Pán roppant evilági hatalommá vált, a pogány életigenlés hatalmává.58 Mitikus tudatunk a túlvilág ugyancsak roppant hatalmának ellensúlyaként megtartotta őt, éspedig a természet legapróbb rezdüléseiben. Iránta való ősi és örök vágyunk mindig újraalkotja alakját. A Reviczky-vers végső jelentése szerint Pán megtisztító erejű szenvedésére keresztény lelkűnknek éppúgy szüksége van, mint Krisztuséra. A századvégi természet tehát - mielőtt a tudomány végképp kiűzte volna isteneit - kettős gyökerű szakralitással telítődött. Titkainak adózni, összetartó vagy széthúzó erőit kutatni, szabad művészi választás dolga lett. Ilyenként érkezhetett el a Münchenből felkerekedő és az új felé tapogatózó magyar csoportosuláshoz is. Természetvallás Nagybányán Reviczky „érzelmes materializmusával"és a földi tájnak a szentség aspektusait őrző felfogásával visszatérhetünk festőnkhöz - egyben a nagybányaiakhoz is. Az ő honalapító profetizmusuk a frissen felfedezett erdélyi tájon, az első generáció itt tanúsított szemléleti emelkedettsége ugyanezekből az egyetemes kultúrgyökerekből táplálkozott.59 Törekvéseiket a századvég Reviczky-közvetítette eszméinek fényében mármost ismét fontolóra vehetjük. Münchenben nevelkedve - amely Arnold Böcklinnek is második hazája volt - a nagybányaiak számtalan irányból kapták az idealizmus-realizmus-naturalizmus szemléleti-alkotáslélektani dilemmáját. Az a tény, hogy a természet előtt - mint már idéztük-,,a megindultság érzésével"álltak, magas esztétikai és etikai célmegjelölésről tanúskodik. Ebben a még romantikus gyökerű, misztikus attitűdben rejlik a nagybányai művészeknek a látvánnyal szemben hangoztatott alázata, áhítata és elfogódottsága, amit Lyka Károly egy fontos helyen„a természet iránt érzett mély pietásnak" nevez.60 „Az a naturalizmus, amelyre e fejtegetések során hivatkozás történik, egészen egyebet jelentett számunkra, mint amit ma ezen a kifejezésen a gyakorlatban általában értenek. A mi naturalizmusunk [...] nem is annyira művészeti irányzat volt, hanem már szinte vallásszerü, pantheisztikus világszemlélet" - idézi Réti 1898-ból Thorma Jánosnak egy programírását, amelyet más tekintélyes nagybányaiak, így Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla is osztottak.61 A természetelvre alapított mozgalomban az„elsők"tehát a meglelhető teljesség, a„világ—egész"illúziójával vettek részt, ki-ki a maga tudatossági fokán. A panteizmus - még ha Thorma vagy Réti homályban hagyják is - éppen az az anyaghoz kötött, de az anyagban még az ideáknak is adózó „filozófia" volt, amely irodalmi közvetítéssel Csókhoz bizonyosan eljutott. Nyoma a nagybányaiak pedagógiai elveiben is jelen van. „A természet helyes érzésével együtt a szeretetet kell nagyra nevelni. Szeretni embert, fát, levegőt, szóval mindent, ami körülvesz egyformán, mert csak ezáltal érezzük azt a fenséges összhangot, mely összes alkotásainak szoros összekapcsolódásában nyilvánul. Millet müveiben látjuk ezt legtökéletesebben kifejezve. Ezekben érezzük az embert, minta föld fiát, a szerető anya ölében, mely táplálja, neveli és gyönyörködteti. Látjuk műveiben azt a kölcsönös összefüggést, ami által minden egymásért teremtve látszik lenni. A szeretet által érte el azt a művészi tökélyt, mely mindörökké példányképül fog szolgálni."62 Spinoza„deus sive natura" híres tételének késői visszhangja ez, amelyből - filozófiai tartalmainak kimerültével - a század végére termékeny poétikai szemléletforma vált. Azzal a premisszával, hogy minden létezőnek saját értelme és önálló értéke van, voltaképp a művészet nyerte a legtöbbet. Természeti világ és Isten metaforikus megfeleltetésében, a panteisztikus elvben összekulcsolódnak a századutó eddig felmerült, többi eszméi is. Nemcsak a túlélő Pán legendája szólt erről, hanem a földi dimenziókra irányított figyelem általában, az istenek halálához kötött, kozmikus szenvedés bölcseleté, az ennek nyomán támadt szeretet antropológiai tana és az esztétikum istenpótló-mítoszteremtő küldetése is. Csupa művészetet megtermékenyítő képzet, amelyeket a nagybányaiak a nyugati művelődés előiskoláiban készen találtak. Amikor egy talányos tematikájú VI.15. Korabeli fotó Ferenczy első Hegyibeszéd című festményéről, 1896 (megsemmisült)
