Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Pályakép

PÁLYAKÉP / I. CSÓK ISTVÁN ÉLETRAJZA ÉS PÁLYAKÉPE

13

Csók István életrajza és pályaképe

I.

1865, a Csók-család

Csók István 1865. február 13-án születik a Fejér megyei Sáregresen, édesapja malomépületében. Ebben a faluban keresztelik meg és jegyzik őt be a református felekezet anyakönyvébe. Édesapja Csók Lajos uradalmi molnármester, malomtulajdonos. Édesanyja Öreg Julianna, anyai nagyapja Öreg János pátkai malomtulajdonos. Baráti és rokoni körükhöz tartozik Csók István későbbi keresztapja, Horváth Zsigmond, Vida Lajos sáregresi lelkész, Pesthy János kántortanító, Bordács József simontornyai malomtulajdonos, a szintén simontornyai Kiss nevű doktor, valamint Kasza János, akinek személyéről közelebbit nem tudunk. A művész bátyja, Csók Lajos földbirtokos, gazdálkodó, a keszthelyi Georgikon tanára; felesége Ferenczy Katalin. A házaspár dunaszentgyörgyi birtokán a festő gyakran vendégeskedik. Lánytestvérei: Csók Mária (Megyercsy Béláné), a faddi református lelkész felesége; Csók Júlia (Vida Lajosné), az egresi református tiszteletes felesége; Csók Janka (Győré Istvánné); Csók Ida (Győré Pálné), a sárszentlőrinci főjegyző felesége.

1873-1875

Az elemi iskolát 8-10 éves kora között Nagykőrösön végzi, ahol nagybátyja a líceum tanára. 1875-1879

További négy osztályt 10-14 éves korában a székesfehérvári reáliskolában jár. A rajzolás már ekkor érdekli. Első ismert kis munkája egy kastélypark szökőkútjának puttós szoborcsoportját ábrázolja. A felirata szerint 1877-ben (12 éves korában) készült ceruzarajz (I.4.) valószínűleg egy metszet után készült másolat.

1879-1882, tanulmányok

Az 5-6. osztályt a budai főreáliskolában járja (ma Toldy Ferenc Gimnázium), amelyet korábban bátyja is látogatott. Bukásai miatt az ötödik osztályt ismétli. Előbb az Országház utcában lakik több társával együtt egy bérelt lakásban, majd Óbudán Bartus Adolféknál. Társaival együtt gyakran látogatja a Várszínház előadásait, rajong Márkus Emíliáért. Apja gépészmérnöknek szánja, de érdeklődése már az első évben a festészet felé fordul. Diákköri naplójába gondosan feljegyezte, hogy 1880. február 20-án készült el első olajfestménye, egy olajnyomat utáni másolat Miramarekastélyáról. Egyetlen ismert munkája ekkoriból egy kis akvarell technikájú„ékítményes rajz", amely a korabeli gimnáziumi rajzoktatásban ornamentikagyakorlatként szolgálhatott. Felirata szerint 1880-ban, V. osztályos tanulóként készíti rajztanára, Kreybig Lajos vezetésével. ('Tányérminták, III.3.) Szárnypróbálgatásainak egyikét, a csókakői várról készült rajzát (az épület regényes leírásával együtt) beküldi az Ország-Világ című folyóirathoz, de azt a szerkesztőség visszaküldi. A festészet mellett azt követően kötelezi el magát, hogy 1880-1881 telén óriási hatást gyakorol rá Hans Makart Diana vadászata (III.6.) című műve, amelyet a Műcsarnokban láthatott a hazai közönség.

1882-1885, Budapest

Három tanéven keresztül (1882-1885) a budapesti Mintarajziskola növendéke. Az első tanévben az előkészítő osztályt látogatja. A második évben vendéghallgató.Tanárai Greguss János és Székely Bertalan. A harmadik év második félévétől Lotz Károly „festészeti gyakorló osztályának"művésznövendéke. Az iskola akadémikus oktatási metódusát követve az első esztendőben ő is antik gipszeket másol. (Fejtanulmány, III.4.) Az akadémikus naturalizmus látásmódját vitte

2-3. oldalon: Csók István epreskerti műtermében (SZIKM)

6. oldalon: Csók a Báthory Erzsébet festése közben, 1895 körül (SZIKM)

1.1. A szemközti oldalon: Hivatalos, fényképes belépője az 1889-es párizsi világkiállításra (SZIKM)

1.2. Csók István 1873-ban, 8 évesen (SZIKM)

1.3. A művész szülei, Csók Lajos és Öreg Julianna

1.4. Mitológiai jelenet, 1877 (MNG)