Lukács László: Az 1848-as móri csata emlékei - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2008)

Mihálka Endre honvéd altiszt naplója a móri csatáról

33 Másnap új év reggele virradt ránk, reggelre egy kis hó esett, mely a száraz, fagyos s poros úton oly rósz volt, hogy a lovak körmére ragadva hüvelyk és tenyérnyi magasra nőtt a köröm alatt, melytől utóbb menni is alig tudott; a gyalogoknak pedig a lábbelijük sarkára ragadt úgy fel, melyet szüntelen a földhöz kalapálva kellett levernünk, hogy tovább mehessünk. Még azon nap bevonultunk Budára, s a Ráczvároson be lettünk szállásolva; én Böszörményi káplárral a „Szarvas” kávéház emeletében egy zsidó docktorhoz lettünk beszállásolva, hol minden kényelmünk meg volt. Másnap Rakovszky kapitány felszóllitott, hogy azon nap reggeli tíz órára, Pesten „miatyánk” utcza Balla házban Perczel Mór tábornoknak főhadi szállásán jelenjek meg. Ott is voltam az előszobában várakoztam többekkel együtt, kik főtisztjeik által oda voltak rendelve, kitűnő vitézségökért, szinte föllebb léptetést nyerendők. Ott beszélgettünk, midőn kilépett Rakovszky az előszobába, s hozzám azon szavakat intézve, „hogy e naptól kezdve, én vagyok a hatodik század első szakasz vezére, s menjek vissza Budára, s vegyem át Böszörményitől a szakaszt, s annak névsorát”; s csakugyan még azon nap, este a napiparancsban, közzé tétetett a kineveztetésem. Mihálka Endre verse a móri csatáról, naplójából Endre Mihálkas Gedicht über die Moorer Schlacht, aus seinem Tagebuch

Next

/
Thumbnails
Contents