Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 35. (1998)

59 31. ábra: Kossuth-bankó (Gracza é. n. 77). Ebben a helyzetben hangzott el Úrhidán minden évben az újesztendő köszöntő, amelynek első két versszaka vallásos szellemű, a megszokott áldást kérő szavakkal. Harmadik versszakában azonban váratlanul a nemzeti érzés tör fel: Áldd meg Isten a magyar hazát, Vedd le róla ezt a rabigát, Adjál néki szabad életet, A Jézussal örök életet! Ugyanazt a hangot halljuk, amelyet Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály, Arany János öntött lelkesítő szónoklatokba, napokon belül dallá vált költeményekbe (Volly 1988, 113, 295). Az önkényuralom időszakának passzív ellenállásában az egykori nemesi falvak kurta nemesei is részt vállaltak. Felcsúton a kurta nemesek utódai ma is emlegetik, hogy a forradalom leverése után egy nemes sem vállalt hivatalt a faluban. Valamennyien a saját földjükön gazdálkodtak. Anekdoták Kossuthról és Kövyről Kövy Sándor (1763-1829) a sárospataki református jogakadémián a magyar jog első professzoraként többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan tanára volt. Harminchat évig oktatta a hazai jogot a legendás