Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 35. (1998)

16 Első röplapkiadása: Hős-Dal 1848-ad évi tavaszutó hóra címmel, Veszprémben, tavaszutó (május) 27-én hagyta el a nyomdát. Szerzője Pintér Mihály veszprémi hites ügyvéd (Pogány 1983, 594). A dal szövege a Nemzetőr című lap 1848. október 26-ai számában jelent meg mint újoncdal (Dégh, 1952, 50, 171-172). 1848 utolsó napjaiban vagy 1849 január elején Pesten Bucsányszky Alajos Magyar hadi dalok című ponyvafuzetében adta ki, ahol három versszakkal hosszabb (Pogány 1983, 368-370): 6. ábra: A magyar népfelkelők kiegyenesített kaszája 1848-ból. (Gracza é. n. II. 413.) Ne keseregj, ne szomorkodj magyar szűz! Majd szeretőd homlokára babért fűz: Vitéz legényt illet csak a zöld babér, Katonának nincsen ennél drágább bér. Közlegényből lesz a hadnagy s kapitány, Acél-patkó lova lábán szikrát hány; Ily dicső a magyar finak élete De van is a lányok előtt keleté. Ne siránkozz, vígan légy itt lány-sereg! Hol vitézi dal zengedez, s kard csereg. Három évre visszatérünk, szép szüzek, Addig is hát Isten légyen véletek. A folklorizálódás során az eredeti szöveg utolsó versszakai elmaradtak. A dal szövegváltozatai országszerte előfordulnak (Tari 1998, 131-134). A hasonló tartalmú 1848-as katonadalok közül a Ráckeresztúron gyűjtött Háromszínű magyar zászlók lobognak... kezdetű dalt mutatom be. Figyelemre méltó a dalszöveg őző nyelvjárási sajátossága, amely Székesfehérvártól délre még a századfordulón is általános volt Fejér megye falvaiban (Dégh 1952, 53-54, 172-173): Háromszínű magyar zászlók lobognak Körülötte sok szép lányok zokognak; Ne sírjatok hű szerető leányok Lögyön drágább kedvestöknél hazátok. Csak úgy önként álltam a zászló alá, Kedves hazám szeretete vitt reá; Mán a goló mint a zápor úgy esik, Harcolok én utolsó csöpp verőmig. Feleségöm, gyermekömet itt hagyom, A hazámért magam is odaadom, Nagy a hőség a magyarok szíviben, Möglátszik az járásában, színiben.