Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Gant, Gárdony Vérteskozma Egyutcás, völgyi falu a Vértes hegységben. Szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T.: A csákvári Esterházy-uradalomhoz tartozó birtokot 1744-ben kezdték betelepíteni német családokkal. 1928-ban csatolták Gánthoz. Jelenleg a Vértesi Tájvédelmi Körzet részeként, közigazgatásilag Gánthoz tartozó üdülőfalu. R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. Kozma és Damján. A faluközpontban, az utcasorral szemben fekvő dombon szabadon álló épület. Épült 1772-79-ben. Fatomyát 1860 k. építették át kőtoronnyá. - Egyhajós, középtomyos templom, egyenes záródásü szentéllyel. É-i oldalán sekrestye. Egyenes záródásü ajtó és ablakok, gúlasisakos torony. - 3 szakaszos, csehsüvegboltozású hajó, párkányfejezetes falpillérek. - B.: Új, oltárkép 1951, 18. sz-i keretben. Fa keresztelőmedence, 19. sz. eleje. (SzEJN 189.) LAKÓHÁZAK. Számos 19. századi, részben modernizált népi lakóház, pl. 28., 29., 34., 37., 39. számú épületek. TEMETŐ a templomtól D-re. Mészkő obeliszk, 1840-es évek. 19. sz.-i sírkövek. ÚN. MARBURG-KERESZT a csákvári úton, olvashatatlan évszámmal. (PG) GÁRDONY A Velencei-tó D-i partján, a Gárdonyi határárok torkolatánál fekvő, egyutcás település. - T.: Első említés 1260. A török hódoltság alatt is lakott hely. A 19. sz. 2. felétől üdülőtelep, közigazgatási körzeti központ, 1989 óta város. (I.: Erdős I. - Farkas G. - Kállay I.: Gárdony története. (Agárd, Dinnyés). Gárdony, 1983.) R.K. TEMPLOM, Jézus Szíve. Szabadon álló épület. Épült 1942-49-ben Goszleth Lajos budapesti építész tervei szerint. Homlokzati gúlasisakos torony, egyeneszáródású szentély. Szűz Mária mükőszobor Kraznai Lajostól, üvegablak Jézus Szentséges Szíve Palka Józseftől. (I.: Kuthy 3-5 ; SzEJN 182.) REF. TEMPLOM. Mellékutcában kertben, szabadon álló késő barokk templom. Épült 1784- ben, átépítve 1859-ben. Homlokzathoz illeszkedő torony, torony két oldalán fél oromzat. Téglány alaprajzú hosszház, jobb oldalon bejárat előépítménnyel. (I.: Kováts 422.; Müemlj. 464.) Agárd A Velencei-tó DK-i partján az országút két oldalán az 1930-as évektől kiépült nyaralótelepülés. A névadó település a tőle D-re fekvő történelmi Agárd, ma Agárdpuszta. - T.: Első említés 1193. A török alatt puszta. 1637-től 1773-ig a komáromi jezsuita rendházé. 1775-től az Örményi családé. Az 1850-es évektől 1930-ig a Nádasdyak birtoka. R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. István király. 1963 óta plébánia. A főúttól D-re szabadon áll, parkosított előtérrel. Épült Agárdpuszta filiájaként 1936-38-ban Fábián Gáspár tervei szerint. Homlokzati gúlasisakos torony, hosszház, íves szentély, kváderkő burkolat. (I.: Kuthy 2-4., SzEJN 181.) 81
