Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Etyek, Fehérvárcsurgó NAGY-GÖDÖR, KÖRPINCÉK. A 32 számozott pince közül 7 pince beomlott. A gödör homlokfalak körben faragott kővel kirakva, félköríves kökeretes ajtók évszámmal, 4 m magas kőboltozatos présházak, boltozatlan agyagbavájt pincék. 4. Zárókövén KF1845. 10. Zárókövén 1886. 12. Faragott zárókövén 1864 AOR. 15. 1864. 16. Az ajtószámyon 1854. 17. Az ajtószámyon 1854. 20. A faprésen FT 1865. 23. A zárókő vön országcímer, 1872. 24. A zárókő vön 1822. 29. A faprésen 1862. 30. Az ajtó felett 192F 03. 31. A zárókövön 1860. Botpuszta T.: 1198-ban Szt. Móric egyházát említik a kalocsai prépostság birtokában. 1280-ban az ábráni monostor kapta meg. 1332-ben és 1337-ben plébániáját említik. 1402-ben temploma búcsút kap. A török alatt elpusztult. Évszázadokig a Both család birtokolta. A török után a pálosoké majd a Sina és Sándor családé. Gr. Sándor Móric itt tartotta ménesét. 1927-ben csatolták Etyekhez. R.K. TEMPLOM, Szeplőtelen Fogantatás. Etyek filiája, romos állapotban. Gótikus, 15. sz., 12-13. sz.-i, egyenes záródású, román kori templom helyén épült, mellette temető. 1766-ban gr. Sándor Antal a középkori templomot romjaiból újjáépíttette. 1872-ben gr. Sándor Móric felújíttatta. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott, azóta használaton kívül. Régészeti feltárás 1981-ben. - Egyhajós, 3 szakaszos, 5/8 záródású épület, eredetileg D-i kapuzattal, hálóboltozat indításával. Az É-i hajófal egy szakaszának kivételével teljesen elbontották. Hiányos főoltár, 18. sz. VOLT NAZARENUS RENDHÁZ a templommal egybeépítve. (I.: Kuthy 10-12.; SzEJN216.;RF 35. 1982. 115-116.; Müemlj. 462.; LaHu 220.) KÁLVÁRIA-CSOPORT és SZT. VENDEL-SZOBOR. 1779-1825. (I.: Műemlj. 462.) SZT. ORBÁN-SZOBOR a külterületen. (1.; Műemlj. 463.) PRÉSHÁZ-PINCE. (Öreghegy) Népi. (I.: Műemlj. 462.) (ME) FEHÉRVÁRCSURGÓ A Bakonynak a Móri-árokra lejtő oldalán települt út- és patakmenti többutcás település, szalagtelkeken fésűs előkertes beépítéssel. - T.: A Kisvárhegyen igen jelentős, kora vaskori (Hallstatt) földvár és az Eresztvényi-erdőben 9 halomból álló temetője. Első említése 1227, 74
