Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Ercsi, Elvek

VOLT WIMPFFEN-KASTÉLY. Fsz.-es, L alakú, részben átalakítva, romos állapotban. Boltozatos, stukkódíszes helyiségek.

(I.: MV X. 1966. 250.)

VOLT EÖTVÖS-KÚRIA, jelenleg Eötvös Múzeum. (Eötvös J. u. 30-32.) Klasszicista, építette Miks Ferenc építőmester, 1830 k. 1944-ben erősen megsérült. - Anton Einsle "Eötvös József portréja", Székely Bertalan "Eötvös Józsefné és Eötvös József'.

(1.: Petrik A. A régi Buda-Pest építöművészete, in. Bp. 1911. 20., MV X. 1966. 250., Müemlj. 461.)

SZAPÁRY-KÁPOLNA, Nagyboldogasszony. Kápolna-dűlő, a településen kívül a Duna mentén, löszpad szélén. Épült 1828-ban. Szabadon álló ívelt oromzatú építmény, oldalain lizénákkal, szegmensíves záródással a Duna felé.

(I.: SzEJN 203.; Műemlj. 462.)

SZT. ERZSÉBET-KÁPOLNA, a cukorgyárnál. Neogótikus, Zsolnay majolika kúpcserepekkel. Magyar szenteket ábrázoló festett üvegablakok, Róth Miksa, 20. sz. eleje.

EÖTVÖS JÓZSEF SÍREMLÉKE. A temetőből áthelyezve a Szapáry-kápolna szentélye elé. Fehér mészkő obeliszk, rajta Eötvös domborművű arcképe. Tervezte Ybl Miklós, a dombormű Szász Gyula műve. Felavatták 1879. jún. 15-én.

(I.: Boross M. szerk.: Eötvös-album. 1879. jún. 15-én báró Eötvös József emlékoszlopának Ercsiben tartott leleplezési ünnepére. SzfV, 1879.; VU XXV. 1879. 409-410.; Ybl 149.; Műemlj. 461.)

FESZÜLET. A Szapáry-kápolna közelében. Fehér mészkő, a korpusz feje letört, talapzatán MDCCCCIV.

TŰZTORONY. (Ságvári u.) Háromeletes, hasáb formájú, gúlatetős, késő historizáló torony, 1903.

ISKOLA (Ságvári u. 10.) Egyemeletes, modem stílusú épület, oldalsó tömbjének fsz.-jén nyitott bejárati csarnok 2 sima oszloppal. Épült 1940 k.

BOLONDVÁR. (Göböljáráspuszta) 170 m hosszú, bronzkori.

(I.: Nováki 14, 16. 17.)

NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR. Barokk talapzaton, 18. sz., szakszerűen restaurálva, 1994.

(I.: Müemlj. 461.)

(EGA)

ETYEK

Az Etyeki dombság mélyedésében út- és patakmenti település széles főutcával és ebből mindkét irányba elágazó mellékutcákkal, központjában szabálytalan alakú nagy térrel (Hősök tere). Uralkodó a szalagtelkes beépítési forma. Gyakori a kőépítkezés az etyeki, a bicskei és az alcsúti kőbányák anyagából. (20. ábra) - T.: 1469-i határjárásban szerepelt. A 15 éves háború alatt elpusztult. 1635-től ismét lakott, régi ref. gyülekezet, anyakönyve 1784-től. 1694-től a komáromi jezsuiták birtoka, plébániáját 1723-ban alapították. 18. sz. eleji telepítésű német lakosságát 1946-ban kitelepítették.

(I.: Erdős F.: Etyek. FMTÉ 16. 1985. 129-186.)

71