Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Csákvár, Csókakő kasszái fedve, 1800 k.; központi épület (VOLT GAZDASÁGI ISKOLA), négyzetes alaprajzú, körülépített udvaros, 1850-1870 k.; VOLT MÉHES és SAJTHÁZ, mindkettő historizáló téglaépület, 19. sz. 3. harmada; VÍZTORONY 1896. - A major tőszomszédságában a kastélyparkhoz a Prinz-alléval csatlakozó kis PARKÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES valószínűleg a 18. sz. legvégéről. Felduzzasztással létrehozott kis tó, HÍDdal, partján ideszállított sziklatömbökkel, egykor kis vízeséssel. A tó szélén a 19. sz.-ban valószínűleg a korábbi malom felhasználásával épült az ún. GESSNER-HÁZ. 1951-ben lerombolták, 1997-től megújított formában újra építik. "LŐPORTORONY". A Zámoly-székesfehérvári úttól É-ra kb. 300 m-re. a községtől NY-ra. Négyzet alaprajzú, alul nyitott, 4 csúcsíves nyílással, felette eredetileg zárt, jelenleg romosodó, figyelőállás-szerű helyiség, egy ajtószerű és három kémlelőnyílással. 19. sz. eleji téglaépület, valószínűleg tűzőr- vagy csősztorony. BÁRÓCZHÁZY BARLANG. A Zámoly-székesfehérvári országúitól É-ra a Vértes sziklás nyúlványainál. Paleolit lelőhely. Bejáratánál a sziklába vésve római kori felirat. Marcus Aurelius Constantinus, a Róma városi császári praetoriánusoktól leszerelt veterán készítette saját birtokán, Kr. u. 3. sz. A Dianának szentelt felirat bizonysága szerint a barlang az istennő szentélye volt. (I: Corpus Inscriptionum Latinarum HI, 3365.; Fitz 1997. 157.) PRÉSHÁZ-PINCE. (Disznóhegy 96.) A présházból kőboltozatos pince nyílik. A véghomlokzaton nyíló bejárati ajtó szemöldökfáján bevésve Szabó Istvány 1854. (BI) CSÓKAKŐ A Vértes Ny-i lejtőjére települt község, szalagtelkeken fésűs, részben előkertes és utcavonalas beépítéssel. Fő utcája (Kossuth u.) az r. k. templomnál nagy teret alkotva a hegyoldal mentén kétfelé ágazik. - T.: A középkorban váralji település. 1333-ban papját említik, a török korban elpusztult. 1732-33-ban reformátusok lakták. 1788-ban Bodajk filiájából plébániává alakult. (I.: Degré A. - Záborszky M.: Csókakő. FMTÉ 15. 1981. 183-205.; Farkas G.: Csókakővár a törökellenes küzdelemek idején. FMTÉ 19. 1989. 45-50.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. Donát. Épült 1863-66-ban Borchert János székesfehérvári építőmester kivitelezésében, az 1772-73-ban épült Szt. Donát-templom kőanyagának felhasználásával. A község központjában lejtős terepen szabadon álló, gótizáló épület. Háromhajós, hegyes sisakos homlokzati toronnyal, keskenyebb szentéllyel, nyitott fedélszékkel. (I.: Kuthy 8-10.; SzEJN 175.) VÁR. (28. fénykép) A község felett, három oldalról meredek sziklafallal határolt hegy tetején romvár. - A várat 1255-99 között a Csák nemzetség Dudaiy ága építtette. 1326-tól Károly Róberté, 1430-ban Rozgonyi István örök adományként kapta. 1544-től 1687-ig kisebb megszakításokkal török kézen. 1601-ben itt harcolt a török ellen a sereg vezéreként Brindisi Szt. Lőrinc kapucinus szerzetes, egyházdoktor. 1800 után pusztulásnak indult. 1996-tól helyreállítás. - Az erődítmény alsó és felső várra tagolódik. DNY-i sarkában egykor kétszintes kaputorony maradványai. A felső vár maradványai közt kút és téglalap alakú kápolna helyreállított alapfalai. (1.: Fitz J : Csókakő vára. Szív., 1956.; Horler M. MMV 1961-1962. Bp , 1966. 235-236.; Müemlj. 458.) 56
