Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Bodajk, Bodmér

VOLT KÖZSÉGHÁZA, ma önkormányzati hivatal. (Petőfi S. u. 58.) Klasszicista, 1820 k. Fsz.-es, 3+3+3 tengelyes, oromzatos középrészén 4 dór oszlop.

(I.: Müemlj. 457.)

NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR. (Piactér) Festett kőszobor, provinciális munka, talapzatán: 1803.

(I.: Müemlj. 456.)

EGYKORI VÍZIMALOM, jelenleg lakóház. (Ady E. u.) Klasszicista jellegű, kontyolt nyeregtetővel, középkori falmaradványokkal, 2+kapu+l tengellyel.

ADY E. U. 8. ún. Tekla-ház, 1+kapu+l tengely, 4 oszloppal, az oszlopközökben faragott mellvéddel, bal oldalhomlokzatán 2+kapu+2 tengellyel és fedett terasszal, 1780 k.

BALINKAI ORSZÁGÚT

18. ún. Kajmádi malom. Fsz.-es, deszka oromzatos épület, romos állapotban.

19. ún. Richter-malom. Erősen romos állapotban.

BEREG DŰLŐ 32. Vályogfalú PRÉS1TÁZ, náddal fedett nyeregtetővel, falazott oromfallal, épült 1880-ban. A dűlőben még mintegy 40 hasonló épület fésűs beépítéssel, a présházhoz csatlakozó téglaboltozatos PINCÉvel.

PETŐFI S. U.

37. Művelődési ház, 13 tengelyes, udvarán 5 árkád, 18. sz., romantikus átalakítással.

38. Klasszicista ház. 1820 k. 3 ablakkal, 3 faoszlopos tornáccal.

46. 2+kapu tengelyes klasszicista ház, falpilléres homlokzattal és háromszögű oromfallal, rajta évszám 1856. Az udvar felé 4 faoszlopos, nyitott tornác.

87. Historizáló ház. hátsó homlokzatán tornáccal, 19. sz. vége.

TÁNCSICS M. U. 15. Fsz.-es tomácos ház, az oromzaton évszám, 1872.

EGYKORI KŐMALOM, jelenleg gépműhely. (Csurgói országút) L alakú, fsz.-es, 18. sz., erősen átalakítva.

ÚN. CSÁSZÁRMALOM. (Csurgói országút 18.) Fsz.-es oromzatos épület tornáccal.

TEMETŐ. Katharina Böhm síremléke, öntöttvas kereszt korpusszal, 1843. TEMETŐKERESZT megcsonkított korpusszal, sztélé formájú talapzaton, 19. sz.

FORRÁSFOGLALÓ KŐ. Az egykori gyógyvizű tó közepén. Négyzetes talapzaton kőváza, festett Bethlen-címerrel, 1790 k.

VARJÚVÁR-ROM. Ma már csak nyomokban. A kőbánya tetején árok nyomai, feltehetőleg középkori.

(PG)

BODMÉR

Egyutcás. szalagtelkes, patakmenti település. - T.: Első említése 1311. A középkorban nemesi birtokosoké, a török alatt puszta lett, a 18. sz. közepétől nemesi közbirtokosoké. Középkori templomának romjait elhordták, s 1795-ben malomhoz használták fel. Ref. egyházközsége 1789-től áll fenn.

(L: Degré A.: Bodmér. FMTÉ 14. 1980. 335-359.)

45