Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Címszavak

Bicske, Bod ajk

TEMPLOMROMOK. (Tóra-dűlő) A Szí. László-patak NY-i oldalán. Románkori, félköríves apszissal záruló templom romjai. Feltárta Kralovánszky Alán 1959-ben. Talán a török időkben elpusztult Szentlászló falu temploma. 12. sz.

(I.: RF XIV. 1960. 61.; RF XVI. 1963. 60-61. )

(BI)

Óbarok '

Út- és patakmenti szalagtelkes település. - T.: Első említése 1326-27-ből. 1333-ban plébániás hely. A török időkben puszta, a 18. sz.-ban Sajnovics Mátyás birtokában, Felcsútról igazgatták, temploma, iskolája Újbarokon volt.

(I.: Györffy 349.)

R.K. TEMPLOM, Szent Kereszt. Középkori templom helyén épült kis épület fatoronnyal, 1907.

Előtte KERESZT, 19. sz. vége.

(1.: Kuthy 23-25 ; SzEJN 219.)

TEMETŐ. Sírkövek a 19. sz. végétől.

VOLT KASTÉLY. L alakú, eredetileg barokk épület, homlokzata 3+5+3 tengelyes, lapos rizalittal, befalazott kosáríves árkádokkal. Bővítések, átalakítások, tornyok neoromán stílusban.

MAJORSÁG. A falu Nagyegyháza felőli végén. 19. sz. vége.

(ME)

BODAJK

A Móri-árok peremén a Móri-viz mellett települt városiasodó nagyközség a domborzathoz igazodó utcahálózattal, szalagtelkeken fésűs, részben utcavonalas beépítéssel. (6. ábra) - T.: 1193-ból határjárása ismeretes, ekkor a székesfehérvári keresztesek birtoka. A török időkben elpusztásodott. 1671-90-ben királyi koronabirtok, majd Hochburg Jánosé. 1744-től mezőváros. 1752-ben Berényi-birtok, majd örökösödés útján a Zichy, a Bethlen és a Miske családoké. Gyógyvizű tava mellett búcsújáró hely alakult ki.

(I : Szaszinek V. Magyar Sion II. 1864. 111-120., 183-204.; Bodajk városképi és műemléki vizsgálata. Bp., 1952.; Kállay J.: Bodajk. FMTÉ 14. 1980. 293-329.; Fellegi !.: Fejezetek Bodajk múltjából - Kapitel aus der Vergangenheit von Bodajk. Bodajk, 1995.)

R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Segítő Boldogasszony. (7. ábra, 17-18. fénykép) Középkori előzményű, plébánia megújítva 1749-ben. A templomot 1727-42 között a Hochburg család segítségével a móri kapucinusok építették, akik azt 1788-ig birtokolták. - A község központjában utca felé forduló, az egykori kapucinus rendházzal egybeépített épület. A templom keletek, homlokzat elé ugró, órapárkányos, gúlasisakú toronnyal, 2 szakaszos hajóval, keskenyebb szentéllyel, erőteljes koronázópárkánnyal. A főhomlokzaton 1-1 félköríves fülkében Páduai Szt. Antal és Sigmaringeni Szt. Fidél kőszobra, 18. sz. A torony kapuja fölött falképmaradványok, Leszkovszky György, 1940. - A hajót erőteljes, párkányfejezetes falpillérekkel és egy hevederrel 2 szakaszra osztott fiókos dongaboltozat fedi, ehhez a szentély fiókos dongával és félkupola záródással csatlakozik. A hajóba és a szentélybe a rendház felől oratóriumablakok nyílnak. A bejárat felett háromnyílású orgonakarzat tajtékdíszes mellvéddel.

40