Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Zámoly majd 1683-ban ismét elpusztult, templomát felégették. A 17. sz. végétől 1945-ig birtokos a gr. Lamberg család. (I.: Siklósi Gy. szerk.: Zámoly története és néprajza. Zámoly, 1996.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. Lőrinc. Utcasorban, az utca felől kertfallal közrefogott, szabadon álló épület. - Épült 1836-37-ben, egy 1773-75-ben készült templom utódaként. Plébánia 1804-től. - Egyhajós, egyenes záródású, homlokzati tornyos épület, É-i oldalán sekrestye, D-in oratórium. Lizénákkal tagolt fő- és oldalhomlokzatok, órapárkányos, gúla alakú tor'onysisak. - 3 szakaszos, csehsüvegboltozatos hajó, a bejáratnál 4 pilléren nyugvó orgonakarzat. - B.: Klasszicista főoltár, mellékoltár, szószék és keresztel okút. Az oratóriumban rosszul restaurált, barokk Szentháromság-kép a korábbi templomból. Az orgona 1965-ben került ide Sajtoskálból. Rózsafüzér Királynéja, olaj, vászon, 18. sz. vége. - F.: Úrmutató, Székesfehérvár Oltáregylete 1913. Ereklyetartó, 18. sz. vége. (1.: SzEJN 189.; Műemlj. 501.) REF. TEMPLOM. Utcasorban, szabadon álló, barokk épület. Épült 1784-85-ben. A padok és karzat elkészült 1802-ben, a toronyóra 1808-ban került a helyére. A templom a toronnyal együtt 1829-ben leégett, megújították 1859-ben. - Téglány alakú templom, homlokzathoz csatlakozó, órapárkányos, összetett sisakú toronnyal. Síkmennyezetes, egyszerű belső tér. - B.: Csavart oszlopokon álló fakarzat, karcolt felirat Székely Rudolf, 1866. Copf szószék. 19. sz., kékre festett padok. Kékre festett, virágdíszes papiszék. - F.: Kehely, 1713. Kehely, 1722. Ónkanna. 1760. (I.: A zámolyi ev. reformált egyház története. Nagy-Kőrös, 1896.; Kováts 96., 427-428.; Somogyi - Weinemé 44.; Műemlj. 501 ) TEMPLOMROM a temetőben. A középkori Szt. Lőrinc-plébániatemplom romjai, 12. sz. 1683-ban még használták. Terméskőből épített templom romja, részben kiegészítve. Félköríves szentély, NY-i fala ma is áll. (I.: GereczeP.: Magyarország műemlékei. Bp., 1906. 310.; Műemlj. 501.) TEMETŐ. Gr. Lamberg család síremléke, P. Sayer, 1876. Báró Jenő uradalmi tisztviselő gránit obeliszkje, 1886. Creber Katalin vörösmárvány síremléke, 1844. Kerekszenttamás A templomáról elnevezett falu, első említés 1231, a Csák nemzetség birtoka. A 15. sz.-ban Csókakővár birtoka. A török korban elnéptelenedett. ROTUNDA. Kerek épület maradványa, helyenként 3-4 m magas falakkal. Épült valószínűleg a 12. sz.-ban, mint apszis nélküli rotunda, a kerektemplomok kései változata. 9 m átmérőjű, D-i bejárattal. ÉK-i falában az egykori szentségtartó fülkéje. (I.; Gerecze P.: Magyarország műemlékei. Bp., 1906. 310.; Gervers-Molnár V.: A középkori Magyarország rotundái. Bp., 1972. 4L, 56., 87., 1., 26., 55. számú kép.; Műemlj. 501.) (KT) 162
