Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Täc-Gorsium bazaltoszlopaival. A NY-i oldalon továbbbi nagy, padló alatti fűtéssel ellátott apszisos helyiség. Padló alatti fűtése volt az É-i front nagyobb helyiségeinek is, a falon kívül fűtőtér kis négyszögletes építménye látható. Az épület tengelyében apszissal lezárt nagy terem reprezentatív célokra. A hosszú K-i oldalon gazdasági udvar gazdasági helyiségekkel (kocsiszín, istálló, udvar), külön kocsibejáróval. XXV. ÉPÜLET (HORREUM). (49. ábra 4) Központi magtár alapfalai. Külső oldalain támpillérekkel megerősítve, széles fa ajtóval a D-i oldalon. Terazzo padlóján nagy tömegű elszenesedett gabona került elő. 260-ban döntötték romba. IV. ÉPÜLET (TABERNAE). (49. ábra 5; 102. fénykép) 70 m hosszú üzletsor a 4. sz.-ban a Ny-K-i irányú főutca D-i oldalán. Az üzlethelyiségek mögött raktár volt. A belső válaszfalat megerősítő téglapillérek az épület későbbi, valószínűleg magtár céljára történő átalakítására utalnak. - Helyén a 2-3. sz.-ban a LXXVII., XXXII. és XXVII. számú épületek álltak. Az utóbbi bejáratával a szent kerület felé tekintett, talán annak NY-i falát alkotta. (49. ábra 6) Az épület kultikus feladatot látott el, egyik É-i oszlopalapzatába vésett felirat szerint a szentélykerülethez tartozók üdvére állította L. Virius Mercator pap. A 13. sz.-ban itt építették fel Föveny falu templomát. XXVI. ÉPÜLET. (49. ábra 7) Föveny falu tatárjárás után épült temploma az 5. sz.-tól a 16. sz.-ig használt temető területén. III. ÉPÜLET (ÓKERESZTÉNY BAZILIKA 1). (49. ábra 8) Épület maradványa az NY-K-i főút É-i oldalán. Az utca felől előcsarnoka volt. Téglalap alakú belső teréhez az É-i oldalon széles apszis csatlakozott. Keresztény templomnak valószínűleg csak a 4. sz. utolsó évtizedeitől használták; az apszis ÉK-i végénél téglából épült keresztelőmedence, az épület mellett az 5. sz.-tól temető. A templomot Föveny lakói a tatárjárásig (1242) használták. XXIII. ÉPÜLET. (49. ábra 9) Az ókeresztény bazilika alatt rombusz alakú ház a szent kerület korszakában. Egyik helyiségében terazzo padló, amelyre a 260. évi katasztrófa idején a helyiséget díszítő falfestmény zuhant. A helyiség fölé emelt védőépületben a helyreállított freskók láthatók. Egy részük a mennyezetet borította, növényi díszítések közt medaillonokkal; ezekben a négy évszak és keleti portrék töredékei. A D-i fal freskójának egy része női portréval. Egy fülkéhez tartozott az alul stukkóval lezárt mitológiai Jelenet, Selene, másképp Luna (Holdistennő) szerelmének, Endymionnak története. Az épület leletanyagában 2-2 Silvanus-szobor és -oltár volt; bizonyára Silvanusnak, az erdők és mezők istenének tiszteletét ápolták itt. KÖZKÚT. (49 ábra 10) Az ókeresztény bazilika ÉK-i oldalánál, a keresztelőmedence mellett. A település egyik legkorábbi létesítménye, amelyből mintegy 20.000 leletanyag került elő. 10 m mély, ovális falai kőből épültek. XIV. ÉPÜLET. (49. ábra 11) Az egykori katonai tábor parancsnoki épületének helyén. Téglalap alakú épület kis belső udvarral, É-i frontjában egyetlen terem freskódíszítéssel. Talán vendégház volt. 260-ban megsemmisült, helyén az É-D-i főutcát az É-i városkapuig meghoszszabbították, két oldalán épületekkel. V. ÉPÜLET (ÓKERESZTÉNY BAZILIKA 2.) (49. ábra 15) Az É felé meghosszabbított ÉD-i főutca K-i oldalán, két főút sarkán. A város korábbi ókeresztény temploma. Téglalap alakú belső tér 2 sor oszloppal 3 hajóra tagolva, É-i részén félköríves ülőhely az egyházi személyek részére. Korábbi épületek fölött épült. 144
