Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Tác, Tác-Gorsium módosított formában helyreállítva. - Téglány alakú épület, a főhomlokzathoz csatlakozó toronnyal és a jobb oldalon keresztszámnyal. Bejárati ajtó a keresztszámyon, fölötte másodlagosan elhelyezetett, volutás szemöldökkő felirattal és évszámmal EZ ISTEN HÁZA ÉPÜLT 1696 DIE 22 MARTY 1745. (I.: Kováts 461.; Kuthy S. MV III. 1959. 15-16.) (EGA) Gorsium (Fövenypuszta) Stratégiai jelentőségű K-NY-i és É-D-i utak kereszteződésében, a Sárvíz átkelőhelyénél 46- 49-ben római katonai tábor épült. Ezt 103-105-ben felszámolták, és helyén szent kerületet alapítottak, a tábor szerkezetét részben megtartva, de területét megnagyobbítva. A szent kerület központját egy 90x45 m-es tér alkotta (49. ábra 12) az isteni császárok templomával, csarnokokkal, szentélyekkel és egyéb reprezentatív épületekkel (100-102. fénykép). A tér K-i felében, az Augustus-templom és a középső csarnok tengelyének kereszteződésében emelkedett Pannonia Inferior provincia főoltára (49. ábra 31), amelyen évente áldozatot mutattak be az uralkodó császár tiszteletére. A szent kerület körül város fejlődött ki, Gorsium. A város a markomann háborúk idején (167-180) súlyos károkat szenvedett, az épületeket a következő években helyreállították. A Septimius Severus költségén újjáépített templomot 202-ben a császárok jelenlétében avatták fel. 260-ban Gorsiumot a szarmaták romba döntötték. A romok egy részét Intercisába (Dunaújváros) hurcolták a katonai tábor újjáépítésére. A 3. sz. végén Gorsium helyén új város, Herculia épült. 7 ha-nyi területét városfallal vették körbe, minden oldalán városkapuval. A kapukat keresztben főutcák kötötték össze, a további utcák ezzel párhuzamosan futottak. A megsemmisült szent kerület helyén városközpont épült, nagy palotával. pogány és keresztény templomokkal, középületekkel. Lakónegyedek jöttek létre, részben a városfalakon kívül. Ezek nagy része egyelőre feltáratlan. Az É-i városnegyedben fából amfiteátrum készült. A városban a 4-5. sz. fordulóján valószínűleg püspök működött. A római uralom megszűnése után (433) a város nem néptelenedett el, megfogyatkozott lakossága megérte a magyar honfoglalást. A középkorban az egykori városközpont helyén Föveny falu állott. A római város falainak kőanyagát Szt. István alatt a székesfehérvári királyi építkezésekhez használták. Föveny falu a 16. sz.-ban elpusztult. A római települést a 18. sz.-ban a II. József-féle térkép feltüntette, 1866-ban Römer mint ismert lelőhelyet említette. Az első ásatások 1936-ban voltak, 1958-ban megkezdődött a lelőhely rendszeres, teljes körű feltárása. Ma Régészeti Park, konzervált romokkal. A VÁROSFAL DNY-I SAROKTORNYA. (49. ábra 1) Legyező alakú torony, épült a 3. sz. utolsó évtizedében egy köves tér helyén. A kövezetben 3 nagy pillér, a korai város D-i kapujának maradványa. A tér NY-i irányban az Itália felé vezető kövezett főútban folytatódik. A tér ENY-i részén félkör alakú öböl, a város egykori kikötője. NY-I VÁROSKAPU. (49. ábra 2) 2 nagy, a városfal vonalából kiugró torony között. Itt kezdődött a későbbi város Ny-K irányú főutcája. A kapu előtti falmaradványok a korai városhoz tartoztak. A NY-i városfalat 45 m-enként négyszögletes külső torony erősítette. I. ÉPÜLET (PALATIUM). (49. ábra 3; 103. fénykép) A 2-3. sz. fordulóján épült palota, a perystiliumos villák típusába tartozott. Nagysága 60x50 m, középen oszlopokkal és nyitott körfolyosóval szegélyezett belső udvar. A körfolyosóról nyíltak a helyiségek. Az utca felőli oldalon a bejárat, a NY-i oldalon a fürdő helyiségei a padló alatti fűtőtér megmaradt tégla- ill. 143
