Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Szabadhídvég, Szár 1760 után a történeti település neve Városhídvég, az újabb részek neve Kishídvég vagy másképp Faluhídvég ill. Szabadhegy volt. A három községet 1922-ben egyesítették. 1950-ben csatolták Somogy megyétől Fejér megyéhez. (I.: Farkas G.: Szabadhídvég története. SzfV. 1962.; Fitz 1956 13-14.) REF. TEMPLOM. (98. fénykép) A Sió fölötti domb hátán, szabadon álló barokk épület. A hajó épült 1786-ban, a torony 1817-ben. - Egyhajós, homlokzati tornyos. Pilaszterekkel tagolt fő- és oldalhomlokzat, copf díszítésű kapu, kővázás oromzat. Órapárkányos, összetett sisakos torony. - 3 csehsüvegboltszakaszos, félköríves záródású hajó, 3 nyílású előcsarnok és fölötte orgonakarzat. A boltozatok közt fejezetes pilaszterek. - B.: Középen, a fal mentén egykorú- szószék hangvetővel, mellette stallum. Egykorú úrasztala és padok, hasonlók a mezőkomáromi ref. temploméhoz. - F.: 3 ónkanna, 1764. Óntányér, 1753. Ón keresztelő tál, 1753. Aranyozott kehely Anno 756. Aranyozott réz kehely, 795. (I.: Kováts 460-461.; Müemlj. 481.) (EGA-SJ) SZÁR Útmenti, többutcás település a Vértes alján. Szalagtelkeken fésűs, előkertes és utcavonalas beépítés. - T.: Első említése 1337. A török hódoltság idején puszta. A 18. sz. elejétől a tatai Esterházy-birtok része, 1729-37 között Vörösvárról németekkel telepítették be. (I.: Szekeresné Burghardt K.: Falutörténet és néphagyomány Száron - Geschichte und Brauchtum in Saar. Szár, 1990.) R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Keresztelő Szt. János. (99. fénykép) A főutca közepén szabadon álló, barokk templom. - Épült egy 14. sz.-i kőtemplom helyén. Terv Fellner Jakab, 1752. A torony kivételével 1765-ben készen állt, a torony elkészült 1770-ben. Az 1810. évi földrengés megrongálta, renoválva 1814. Külső és belső restaurálás 1905-ben. - Egyhajós, homlokzati tornyos épület, a homlokzat előtt későbbi bejárati csarnok. Órapárkányos, lantemáshagymasisakos torony. - 3 csehsüvegboltozatos hajó, a diadalívnél lekerekített sarkokkal, a csehsüvegboltozatos szentély egyenes záródású. A bejáratnál előcsarnok, két oldalán kápolna ill. toronyfeljárat. A szentély boltozatán Hit - Remény - Szeretet-falkép, a diadalíven festett gr. Esterházy-címer, Reiszmann Károly Miksa budapesti festő, 1905. - B.: Főoltár vörösmárvány sztipeszszel, 2 barokk angyallal, késő barokk keretben 20. sz.-i kép "Jézus keresztelése". Egykori oromcsoportja (Szentháromság) a plébánián. Vörösmárvány keresztelőmedence, 18. sz. Kovácsoltvas szentélyrács. A sekrestyében barokk sekrestyeszekrény. A diadalív két oldalán neoreneszánsz Jézus szíve ill. Mária-oltár, Schmidt János budapesti oltárkészítő, 1905. Fűzérdíszes szószék, 18. sz., a hajóban barokk padok. - F.: Ereklyetartó úrmutatók 18. sz., 19. sz eleje. Úrmutató 19. sz. Neogótikus úrmutató-pár, 19. sz. közepe. Kánontáblák keretei, 18. sz. A szentély hátsó falánál, toszkán oszlopos fülkében (1908) későbbi LOURDES-I MÁRIA, a templom előtt KÖKERESZT. 19. sz. (I.: Kuthy 1-22.; SzEJN 221., Müemlj. 481.) R.K. PLÉBÁNIA. (Rákóczi F. u. 43.) Fellner Jakab tervei alapján épült 1759-60-ban. L alakú épület, udvari szárnya részben csehsüvegboltozatos helyiségekkel, szabadkéményes konyha maradványaival. 6 tengelyes utcai szárnya későbbi bővítés, kosáríves, ablakos tornáccal. (I.: Kuthy 3.; Müemlj. 481 ) 140
