Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Soponya, Sőréd alakították. Műemlékileg restaurálva 1984-89-ben, tervező Szűcs Endre. - ÉK-re néző főhomlokzata 1+5+3+3+5+1 tengelyes. 9 tengelyes középrizalitjából 3 tengelyes, oszlopos erkéllyel hangsúlyozott középrész lép előre, melyet eredetileg címeres-attikás oromzat zárt le. Kosáríves kocsialáhajtó kapu a középtengelyben, az erkélyen és a fsz.-i ablakokon gótizáló rácsok. A két oldalszárnyon az emeletes rész 1+3, ill. 1+6 tengelyes. Ezek fsz.-es szárnyakban folytatódnak, a NY-i fsz.-es szárny az egyetlen homlokzatrész, ahol kissé átalakítva megmaradt az 1770-es évek architektúrája. A K-i fsz.-es rész (a ma iskolává bővített egykori istállószámy) homlokzatai jellegtelenek. Az udvari homlokzatokon egyszerű, faltükrös, klasszicista architektúra, gazdagabb a főszámy lépcsőházat tartalmazó, mélyen előrenyúló középrizalitja. - Az épületbelső udvari folyosós elrendezésű, a kapualjból jobbra és balra 1-1 háromkarú lépcső vezet az emeletre, kőbaluszteres mellvéddel. Innen nyílik a középrizalit mögötti egykori díszima torna-) terem. A hátsó MELLÉKÉPÜLET egy része fsz.-es, 1952-59 közt alapjaiból újjáépítve (kazánház), a másik része emeletes, (ún. KISKASTÉLY) a 19. sz. 2. feléből. Az udvaron klasszicista KÚT, 1829, rekonstruálva 1989-ben. (I.: Károly tV. 4-10.; Zádor 1960 139, 185-186, 403.; Zádor 1967 11-12.; Bibó I : Soponya - Nagy láng, volt Zichykastély. Tudományos dokumentáció, 1984. Kézirat az OMvH gyűjteményében; Müemlj. 478.; G. Lászay J. MSz 1994. 1. 64-84.) KASTÉLYPARK. A kastélynak a 18. sz. közepén kerített barokk kertje volt. A 19. sz. 1. évtizedeiben nagyméretű angol stílusú park létesült az S alakú selyemmajori árok vizével, tóval, talán Pollack Mihály tervei szerint. Területe 37 ha, számos különleges fa és díszcserje. A kastélytól É-ra, kb. 500 méterre a park tavát tápláló patak fölött KŐHÍD CJZ és CFZ monogrammal (Comes Johannes Zichy, Comitessa Francisca Zichy) és 1822 évszámmal. 1865- től a főkertész Fuchs Emil. 1822-ben üvegház épült (elpusztult), 1900 után a főhomlokzat előtt díszes parterre készült (ma már nem létezik). (I.: Mészöly 96-97.; Müemlj. 478.) MAGTÁR. (97. fénykép) A kastélytól É-ra, kb. 1 km-re. Kereszt alaprajzú, szabadon álló, háromszintes épület. Épült 1760 k. Belsejében faszerkezet által hordott tárolószintek. TEMETŐKÁPOLNA. A r.k. temetőben. Egyszerű, téglány alaprajzú klasszicista épület. A bejárat feletti kronosztikon szerint gr. Zichy János halála után építtette felesége, Colloredo Franciska és gyermekei, 1831-ben. Kívül kváderezett falak, kétoldalt allegorikus domborművekkel díszítve, a kápolna alatt Zichy-kripta. (BI) SŐRÉD Útmenti, utcás település a Vértes D-i nyúlványán, a Móri-árok szélén. Szalagtelkeken előkertes beépítés. - T.: A 15. sz.-ban a Sörédi nemesi család és örököseinek birtoka. Temploma volt a 16. sz. elején. 1691-ben a Hochburgok kapták meg. 1813-14-ben épült, Szt. Mihálynak szentelt r.k. templomát az 1944-45-ben elszenvedett károk miatt le kellett bontani. Mai temploma 1952-ben épült. (I.: Kuthy 1-15.) KERESZT. Rákóczi u. 1. ház előtt. Fehér mészkő, 1871. KERESZT. Templom előtt, 19. sz. KERESZT. Önkormányzati hivatal előtt. Fehér mészkő, kereszt alatt Mária alakja, 1868. (KT-EGA) 136
