Entz Géza Antal - Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)
Címszavak
Seregélyes SEREGÉLYES Út- és patakmenti település, É-D irányú főutcával, ezzel párhuzamos utcával, és a kettőt öszszekötő mellékutcákkal. Szalagtelkeken fésűs, előkertes beépítés. - T.: Első említés 1258, ekkor egy része a zsámbéki monostoré lett. 1655-ben a Zichy család kapta meg a várpalotai uradalom részeként. 1872-ig mezőváros. A 19. sz. végétől 1945-ig a gr. Hadik család a birtokos. R.K. PLÉBÁNIATEMPLOM, Szt. Flórián. Főút mentén, kertben, szabadon álló egyszerű, késő barokk épület. Épült 1801-3-ban. - Homlokzati tornyos, egyhajós templom keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a szentély két oldalán 1-1 alacsonyabb épületrésszel. A főhomlokzaton a torony tetejéig felhúzódó lizénapár, kőkeretes, egyenes záródású kapu. Az íves oromfalakon szögletes voluta és kőváza. Ereklyetartó, ezüst és tűzzománc (1: SzEJN 198.) REF. TEMPLOM. Főút mentén elterülő kertben, az utca vonalától beljebb álló épület. Épült 1680-ban, átépítve 1735-ben és 1792-ben. Torony épült 1819-ben. 1944-ben az épület megrongálódott, a balról kapcsolódó cintérium elpusztult. Újjáépítve a II. világháború után. - Téglány alaprajzú épület főhomlokzathoz csatlakozó toronnyal. A torony fsz.-jén és 1. emeletén páros, feljebb egyes saroklizénák, összetett sisakján órapárkány óra nélkül. - A torony alatt előcsarnok, a hajó sima falú, félköríves záródású. B. II. világháború utáni. (I: Kováts 426.; Bottyán 42-45.) VOLT ZICHY-HADIK-KASTÉLY. (43-44. ábra, 93. fénykép) Jelenleg szálloda. Parkban szabadon álló, klasszicista kastély. - Építtette gr. Zichy Ferenc 1821-22-ben. Építésze ismeretlen, egyes feltevések szerint Pollack Mihály. Egykorú leírás szerint az épületen csak hazai mesterek dolgoztak. A II. világháború alatt megsérült, D-i oldalszárnya szinte megsemmisült. Utóbb tovább pusztult. Műemlékileg helyreállítva és belseje részben átalakítva 1983-85-ben, tervező Sándyné Wolf Katalin (VÁTI). - U alakú, középszámya egyemeletes, oldalszárnyai fsz.-esek. 2+5+1+3+1+5+2 tengelyes főhomlokzat, középen négyoszlopos portikusz sásleveles oszlopfejezetekkel, a timpanonban címer. Az oldalszárnyak 3+3+3 tengelyesek. - Meglehetősen kényszeredett alaprajza korábbi épület felhasználására utal. A főszámy kéttraktusos, középfolyosó nélkül, az oldalszárnyak egytraktusosak oldalfolyosóval. A főszámy közepén, a fóhomlokzati oldalon kétszintes díszterem, az ún. római terem. Egykorú, harci és áldozati jeleneteket ábrázoló falképei Pich Ferenc székesfehérvári festőtől, konzerválva 1971-72-ben, restaurálta Pintér Attila 1983-85-ben. A teremsor többi helyiségében kevésbé jelentős festések. A kastély udvarán SZÖKŐKÚT kerek medencével. (I : Kumts 31 -32.; Zádor - Rados 180.; Gerőné Krámer M: Seregélyes - Kastélyszálló. TKM 280. Bp., 1987.; Műemlj. 478.) KASTÉLYPARK. (95. fénykép) Az épület körül a 19. sz. első felében kialakított, 28,8 ha-os tájképi park, fakülönlegességekkel és díszcserjékkel. Az épület előtt mélyebb területen patak, melyen 1860-ban mesterséges tavat alakítottak ki átívelő FAHIDdal. A tó mellett fa GLORIETT. A II. világháború végi harci cselekemények a parkot teljesen feldúlták, később a tó kiszáradt, a park elvadult. Helyreállítva a tó és az a körüli építmények rekonstruálásával 1983-85-ben, tervező Örsi Károly. (I.: Örsi K. MV XXX. 1986. 203-208.; Műemlj. 478.) SZENTHÁROMSÁG-OSZLOP. 18. sz. közepe. (I.: Műemlj. 478.) (BI-SJ) 132
