Fitz Jenő (szerk.): Religions and Cults in Pannonia. Exhibiton an Székesfehérvár, Csók István Gallery 15 May - 30 September 1996 – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 33. (1998)

GABLER 1969 GÁSPÁR 1986 GÁSPÁR 1989 GÁSPÁR 1990 GÁSPÁR (MS) GAUL 1890 GORENCetal. 1952 GORENC 1969 GORENC 1971 GORENC 1975 GORENC 1981 GORENC 1983-1984 GORENC-VIKIC 1968 GORENC -VIKIC 1975 GORENC-VIKIC 1980 HAJDÚK - LUETIC 1981 HAJNÓCZI 1987 HAJNÓCZI 1995 HAMPEL 1881 HAMPEL 1890 HAMPEL 1891 HAMPEL1892 HAMPEL 1903 HEKLER 1908a HEKLER 1908b HEKLER 1910 HEKLER 1913 HEKLER 1928 HELBIG 1963 HOFFILLER 1902 HOFFILLER 1905 HOFFILLER 1935 HORVÁT 1910 HUMER-JOBST 1990 HUMER-JOBST 1995 ILS ILJ ISKRA-JANOSIC 1966 IVÁNYI 1935 JEVREMOV 1988 JOBST 1976 JOBST 1978 D. GABLER, Scarbantia és környékének római koplasztikai emlékei. Stone Plastic Finds at Scarbantia and in its Surroundings. Arrabona, XI, 7-9. D. GÁSPÁR, Römische Kästchen aus Pannonién. MittArchlnst, XV/1-2. D. GÁSPÁR, Lituus vagy baculus vagy...? - Lituus or baculus or...? FolArch, XL, 40, 103-111. D. GÁSPÁR, Eine griechische Fluchttafel aus Savaria. Tyche, V, 13-16. D. GÁSPÁR, Átoktábla Savariából. (manuscript). К. GAUL, Ókori kocsi helyreállítása. AÉrt, X, 97-126. M. GORENC - J. TADIJANOVIC - G. SZABÓ, Antikna skulptura и Hrvatskoj. Zagreb. M. GORENC, Varazdinske Toplice-anticko nalaziste Aquae Iasae. AP, XI, 181-183. M. GORENC, Anticko kiparstvo jugoistoçnest [ tajerske i rimska umjetnost Norika iPanonije. VAMZ, 3. sr. V sr., 15-. M. GORENC, Minerva iz Varazdinskih Toplica:njezinapreli-minarna integracija. VAMZ, 3. ser., sv. IX (s.v. Izlozbe), (1976), 171-172. M- GORENC, Nimfej iz Varazdinskih Toplica (Aqua Iasae)-Arhitektonsko skulptursko ostvarenje obrednog prikazanja. Anticki teatar, Saopstenja sa naucnog skupa. Növi Sad, 197-204. M. GORENC, Minerva iz Varazdinskih Toplica i njezin majstor. VAMZ, 3. ser., vol. XVI-XVII,, 95-108. M. GORENC - B. VIKIC, Varazdinske Toplice (Aquae Iasae) arheoloska istrazivanja и 1968. godini, AP 10, 119-121. M. GORENC - B. VIKIC, Dasfönfundzwanzigjährige Jubiläum der Untersuchungen der antiken Lokalität Aquae Iasae (Varazdinske Toplice). AI XVI, MCMLXXV, 32-50. M. GORENC - B. VIKIC, Varazdinske Toplice-Aquae Iasae и anticko doba. Varazdinske Toplice. S. HAJDÚK - A.LUETIC, Povijest naselja i razvoj balneolosko-medicinske djelatnosti и Varazdinskim Toplicama. Varazdinske Toplice. GY. HAJNÓCZI, Pannónia római romjai. Budapest. GY. HAJNÓCZI, Pannónia Antiqua. Budapest. J. HAMPEL, Intézetek és gyűjtemények. AÉrt, I, J. HAMPEL, Sabariai leletek. AÉrt, IX, 95. J. HAMPEL, Aquincumi temetők. BpR, III, 49-139. J. HAMPEL, Az eraviscus nép és emlékei. BpR, IV, 33-72. J. HAMPEL, Emlékek és leletek-Lovas istenségek dunavidéki antik emlékeken. AÉrt, XXIII, 305-365. A. HEKLER, Márványfej és bronzmaszk a Nemzeti Múzeumban. AÉrt, XXVIII, 231-238. A. HEKLER, Jelentés a Nemzeti Múzeum 1908. évi állapotáról. 174-182. A. HEKLER, A Nemzeti Múzeum dunapentelei ásatásai 1908-ban és 1909-ben. AÉrt, XXX, 28-38. A. HEKLER, Római bronz emlék a Nemzeti Múzeumban. AÉrt, XXXIII, 210-231, 286-287. A. HEKLER, Budapester Antiken. AAnz, 251-266. W. HELBIG, Führer durch die öffentlichen Sammlungen Klassischer Altertümer in Rom. 4. Ausg. V HOFFILLER, Thracki konjanik. VHAD, n.s., VI, 192-209. V HOFFILLER, Olovna plocica sa reljefom iz Divosa. VHAD n.s. VIII, 204-207. V HOFFILLER, Novi tracko-mitricki votivni reljefi. VHAD, n.s., XVI, 61-66. R. HORVÁT, Slike iz hrvatske povijesti. Zagreb. F. HUMER - W. JOBST, Das antike Stadtviertel bei Schloß Petronell. F. HUMER - W. JOBST, Archäologischer Park Carnuntum. Rundgang durch die Ausgrabungen und das Archäologische Museum Carnuntinum. Inscriptiones Latinae selectae I-III ed. H. Dessau, Berlin 1892-1916 A. et J. SASEL, Inscriptiones Latinae quae in Jugoslavia reperta et editae sunt. Situla, V, 1963; XIX, 1978; XXV, 1986. I. ISKRA-JANOSlC, Rimske votivne plocice od olova и Jugoslaviji (Prilog tipologiji i rasprostiranju). OA VI, 49-68. D. IVÁNYI, Pannonische Lampen. DissPann, II/2. JEVREMOV В., Vodnikpo lapidariju. Ptuj. W. JOBST, Der Pfaffenberg als Sacer Mons Karnuntinus. in: ANRW, II/6, 701-. W. JOBST, 11. Juni 172 n. Chr. Der Tag des Blitz- und Regenwunders im Quadenlande. SAWW, CCCXXXV 129