Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
Major, puszta, tanya (Terminológiai kérdések)
8 kell időt vesztegetnie, télen pedig pihenhet és kultúréletet élhet a városban. Ezt a sajátosan magyar tanyarendszert a tudatlannak tartott magyar paraszt hagyományos alapon, teljesen egyedül, sőt a hatóság tilalma ellenére fejlesztette ki, s a mi viszonyaink között jobbat semmiféle gazdasági lángész nem tudna számunkra kigondolni. Ezért tudomásul kell vennünk és a hagyományos alapokon most már tudatosan tovább kell fejlesztenünk." (Györffy 1939, 52-53.) Munkámat Györffy István emlékének ajánlom. MAJOR, PUSZTA, TANYA (Terminológiai kérdések) A Mezőföld, bár a Dunántúlon helyezkedik el, a földrajztudomány mégis a Nagy Magyar Alföld részeként tartja számon. "Aki Lepsény, Enying, vagy Sárbogárd tájékán jár, az akár az Alföldön járna. S valóban ott is jár" - írta Cholnoky Jenő Az Alföld felszíne című tanulmányában (1910, 422). Egy évszázaddal korábban ugyanezt állapította meg Richard Bright angol orvos és geológus, aki Paks-Dunaföldvár irányából Martonvásár-Székesfehérvár felé utazott: "Amikor annak idején észak felől közelítettem meg Pestet, alkalmam volt arra, hogy a kiterjedt magyar síkságról beszéljek. Most úgy tűnik fel nekem, hogy másodszor lépek a magyar Alföldre. Akkor a homokosabb részét láttam, de most ez egy lapos, nyílt legelő és szép képe azoknak a rónáknak, amelyek elnyúlnak a Tiszától kelet felé." (1970, 79). A Mezőfóld alföldi jellegét hangsúlyozták az Országos Mezőgazdasági Címtár 1937-ben megjelent felsődunántúli kötetében is: "Fejérvármegye fekvése, éghajlata, talaja egészbenvéve eltér a Felsődunántúl többi vármegyéjétől. A vármegye északi részén fekvő móri és váli járásokat leszámítva, az adonyi, székesfehérvári és sárbogárdi járások alföldi jellegűek, mégis azzal az eltéréssel, hogy a gazdálkodás színvonala magasabb, mint az alföldön általában. Fejérvármegyét gazdálkodás tekintetében jellemzik a nagykiterjedésű uradalmak, amelyekben mindenütt mintaszerű gazdálkodást látunk..." (Ormándy 1937, 143). A földrajzi felépítés, a táj hasonlósága mellett a Mezőföld települési képében, gazdálkodásában is számos alföldi vonást találunk. Itt is a nagy határú falvak jellemzőek a török pusztítás következményeként. Több község határa meghaladja a 10 000 kh-at. Hercegfalva (ma Mezőfalva) határa 1910-ben 37 969 kh volt (Bátky 1918, 119-128). A terjedelmes határok miatt a lakosság egy része nem a községekben, hanem a határban lévő szórványtelepüléseken lakott. lélekszám külterületi lakos adonyi járás 37 827 enyingi járás 30 591 sárbogárdi járás 44 606 székesfehérvári járás 54 122 11 885 7 368 19 327 17 181 1. sz. táblázat: A külterületi lakosok száma a Mezőfóld járásaiban 1910-ben.
