Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
65 Szerszám és igaerő hiányában csak nehezen, óriási áldozatok árán tudták a gazdálkodást elkezdeni. A tanyával együtt egy rossz, vak ló is rájuk maradt, de kocsit, gazdasági szerszámokat a nagy adósság mellett azonnal vásárolniuk kellett. Ebben a helyzetben a fiú kénytelen volt éveken keresztül októbertől márciusig Budapesten a műbútorasztalos szakmában elhelyezkedni. Tavasztól őszig pedig otthon dolgozott a földeken. A 10 kh földet saját maguk művelték meg. Két éven át 1 kh cukorrépát is vetettek, mivel az ercsi cukorgyárral szerződtek. 5-6 hízójuk, 3-4 tehenük volt. Később egy magyar lovat is vettek. Egyik közeli uradalomban angol telivér mént tartottak, lovukat oda hordták fedeztetni, s a csikókból parádés lovakat neveltek. Ezeket 2 éves korukban már betanítva adták el földbirtokosoknak, pl. Baracsra Szitányi Vilmosnak. Idős Nuszpl Péter 1945-ben meghalt, birtokát, amit már korábban elosztott, három gyereke örökölte. A tanyájában il], Nuszpl Péter maradt, akinek 6000 D-öl földje volt. Ehhez még bérelt és feles földeket is vett ki: 1943-ban feleségével és kisfiával együtt 40 000 D-öl földet munkáltak. Birtokukkal 1959-ben léptek be a termelőszövetkezetbe.'A tanyaépület tulajdonukban maradt, ezt az 1970-es években átépítették, ma is abban laknak. Szomszédságukban, az Usztató-dűlőben még a Nyuli-, Tóth-, Balla- és a Vujkáló-tanya állt. Dunapentele határában a múlt századi tagosítás és a 11 nagy- és középbirtok egy részének parcellázása révén századunkra az alföldi tanyás településekre emlékeztető tanyarendszer alakult ki. Fejér vármegye 1931-32. évi címtára Dunapenteléről az alábbi tanyás területeket említette: Dunadűlői, Középdűlői, Országútdűlői, Alájáró dűlői, Bácskai, Újvári, Révúti, Barcza tanyák, Táborszállási, Felsőtanyák, Úsztató dűlői tanyák (F. Szabó 1932, 126). Adatközlőm, Nyuli 41. ábra: Szüreti csoportkép Schneiderék udvarán 1965 körül. A hátsó sorban balról a harmadik Schneider János tanyaépítő. Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 41: Weinlese-Gruppenbild auf Schneiders Hof um 1965. In der hinteren Reihe der Dritte links János Schneider Gehöftsgründer.
